Fizessetek, földművesek!
Meg kell szüntetni a még meglévő üzletrészeket a ma működő szövetkezetekben 2007. december 31-ig - áll az új szövetkezeti törvény koncepciójában. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) adatai szerint a szabályozási változások a mezőgazdasági szövetkezeteket érintenék a legnagyobb mértékben, mivel náluk még 210 milliárd forint névértékű üzletrész van. Az ipariaknál 30 milliárdnyit, a fogyasztásiaknál nyolcmilliárdnyit tart nyilván a MeH. Ágazati szakértők a hivatali kimutatásokat túlzónak tartják.
Az 1992-es vagyonnevesítéssel létrehozott üzletrészek felszámolását az indokolja, hogy ez az intézmény idegen a szövetkezetektől. Az odatartozást ugyanis valójában a pénzben kifejezett, jegyzett tőkének megfelelő részjegy jeleníti meg. A vagyonhoz fűződő viszonyt megtestesítő üzletrészek ugyanakkor kárpótlási jellegű intézkedésként jöttek létre. Megszüntetésükhöz az Orbán-kormány tette meg az első komoly lépéseket, amikor megkezdte az üzletrész-felvásárlást az úgynevezett kívülálló tulajdonosoktól és a nyugdíjas tagoktól. Az MSZP-SZDSZ-koalíció az akciót az aktív tagokra is ki kívánta terjeszteni, de ebből költségvetési okokból nem lett semmi.
A mai elképzelések szerint a szövetkezeti tagok üzletrészeit úgynevezett befektetői részjegygyé kellene átalakítani. Ugyanez lenne a helyzet a nem tagok (a külső tulajdonosok) esetében is, akiket azonban előtte tagként be kellene léptetni a szövetkezetekbe. Egy másik megoldásként a gazdaságok az üzletrészeket az általuk alapított társaságok (rt.-k, kft.-k) papírjaira cserélhetnék, ha az ajánlatot az üzletrész-tulajdonosok elfogadnák. Utóbbiak további lehetőségként üzletrészeiket felkínálhatnák az úgynevezett szövetkezeti közös alap javára is, így nem tagként is jogosulttá válnának az onnan finanszírozott szociális és egyéb támogatásokra.
Ha a tulajdonosoknak egyik választható verzió sem felelne meg, a törvénytervezet szerint üzletrészeiket felkínálhatnák megvételre a szövetkezeteknek, amelyek legkésőbb 2009. december 31-ig kötelesek lennének fizetni. A papírok értékét a 2004 végén meglévő fel nem osztható vagyon és saját tőke arányában, vagy az utóbbi évtizedben kialakult tényleges piaci árfolyamon kellene megállapítani. A szövetkezetek az üzletrészek megszüntetése után tovább működhetnének, vagy 2007. december 31-ig át kellene alakulniuk gazdasági, illetve közhasznú társaságokká.
A törvényjavaslat lényege, hogy az állam valójában az egyébként is forráshiányos szövetkezetekkel akarná megfizettetni az üzletrészek megszüntetésének költségeit - reagált lapunknak Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Ezért a szervezet elutasítja a változtatási terveket. Megítélése szerint ugyanis nem kétséges, hogy a tulajdonosok a megoldási lehetőségek közül a készpénzre váltást választanák. Sőt, hasonló lehetőséggel élhetne a külső tulajdonosnak minősülő állam is az Orbán-kormány idején megvett, 63 milliárd forintnyi üzletrész után is, ha az értékesítés nem történik meg. (Mint ismert, az eladást az MSZP-SZDSZ-kormány 2002 óta ígéri, de a mai napig nem kezdte el.)
Filipsz László szerint a kifizetési kényszer a szövetkezetekre nézve nemcsak anyagi szempontból hátrányos, hanem alkotmányellenes is. Emellett a mai javaslatban szereplő számítási metódusok is kifogásolhatók: a fel nem osztható vagyonhoz és a saját tőkéhez kötődő módszer túlságosan magas vételárat eredményezne, míg az elmúlt években kialakult 5-15 százalékos árfolyam vélhetően az üzletrész-tulajdonosoknak nem kedvezne. Az érdekképviselet szerint az üzletrész-megszüntetési elképzelések általában is életszerűtlenek, a külső tulajdonosok tagi felvételével pedig durván sérülne a mai tagok szavazati joga. Ezért jobb megoldás lenne, ha a kormány egyáltalán nem alkotna új törvényjavaslatot, hanem folytatná a választásokkor megígért üzletrészvásárlást - vélte a titkár.
A MOSZ csak a mezőgazdasági szövetkezetek egy részét képviseli, és nem biztos, hogy szakmai észrevételei indokoltak - mondta Karácsony Mihály, a MeH főtanácsadója. Hozzátette: a készülő szövetkezeti törvényjavaslat nemcsak az üzletrészek megszüntetéséről, hanem - az új szövetkezetek létrehozásának szabályozásával - az egész társadalomhoz szólna. A társadalmi vitára bocsátott koncepcióra nyolcszáz észrevétel érkezett, amelyek értékelése most folyik. Az átdolgozott változat október végén-november elején kerülhet a parlament elé. (HL)
