Minden ötödik ember allergiás
Tudatunkba három, korábban kevéssé ismert szó férkőzött: pollen, allergia, parlagfű. Ez utóbbi 90 százaléka a mezőgazdasági területekről jut a településekre. Ma már minden ötödik ember allergiás.
A pollen a virágporszem tudományos neve. Többes számú főnév, így a pollenek szó használata hibás. A zárva termő növények mintegy 100 millió éve szórják virágporukat. Az ember beleszületett ebbe a "virágporos miliőbe", és évezredeken át történő harmonikus együttlét után, csak az allergia megjelenésével váltak a pollenszemek "ellenséggé". Hazánkban minden ötödik ember allergiás.
Az allergia a test abnormális válaszreakciója egy vagy több olyan anyagra, amely ártalmatlan a legtöbb ember számára. Az ergia görög szó, jelentése: valamire reagálni, választ adni. A belőle képzett allergia szó eltérő válaszadást, másképpen reagálást jelent. A szervezet hibás védekezése ez, védekezünk valami ellen, ami ellen nem is kellene. Az antigének olyan nagyméretű molekulák (pl. különböző sejtek vagy vírusok fehérjéje - illetve cukormolekulái -, amelyek a szervezetbe kerülve ellenanyagok képzését váltják ki. Szervezetünkben a káros - vagy allergia esetén károsnak vélt - antigének közömbösítése során hisztamin szabadul fel, amely allergiás reakciókat (pl. tüsszögés, köhögés, orrfolyás) vált ki.
Ugyanakkor gyulladásos folyamatok is megindulhatnak: hisztamin hatására a simaizmok összehúzódva fulladásos tüneteket idézhetnek elő, a vérerek kitágulásával a vérnyomás csökken, az idegvégződések izgalomba jönnek, és bőrviszketés lép fel stb. Az allergiás ember koncentrálóképessége csökken, így gyakoribb náluk a munkahelyi baleset, rossz a közérzetük, gyakran elesettnek érzik magukat, sokan táppénzre kényszerülnek. Többségük a 20-40 év közötti, munkaképes korosztályból kerül ki, ezért a gazdasági vezetőknek fokozott figyelemmel kell viseltetniük irántuk.
Az allergia - jellegénél fogva - hagyományos gyógyszerekkel nem gyógyítható. Az allergiaellenes gyógyszerek többsége a keletkező hisztamin lekötésére irányul, és csak az utóbbi időben jelentek meg olyan gyógyszerek, amelyek a hisztaminközömbösítés mellett gyulladáscsökkentő hatásúak is. A leghatékonyabb eljárás az allergiakeltő anyag megsemmisítése vagy annak elkerülése lenne. Mivel a betegek többsége pollenallergiás és a parlagfű a legveszélyesebb pollenallergén növény, kézenfekvőnek tűnik e hazánkba behurcolt és rohamosan terjedő gyom eliminálása. Kampányban nincs hiány, csak a tényleges eredmények szerények.
A parlagfű (Ambrosia) rohamos elterjedése az Alföldön az 1980-as évek közepére tehető. A Kárpát-medence klímájának szárazabbá válásával számos helyen több métert is süllyedt a talajvízszint, számos honos növény kipusztult. Helyükre az igénytelenebb gyomfajok nyomultak, így a parlagfű, a libatop, a disznóparéj, a kakaslábfű.
Szegeden 1989 óta folynak a levegő szállópollenjének vizsgálatára irányuló pollencsapdás mérések. Az 1991-1994 közötti évek meglepő eredményeket hoztak: egy-egy évben a késő nyári pollenszezonban (a július közepétől október közepéig tartó időszakban) a befogott pollenmennyiség 60-80 százalékát a parlagfűvirágpor tette ki. A csúcsnapokon (amikor a legnagyobb az adott év napi pollenprodukciója) előfordult már köbméterenként 1800-2000 parlagfűpollen is a levegőben, ez negatív "világrekord" volt! Az extrém magas pollenprodukció fő okai az akkori, a parlagfű számára kedvező ökológia-klimatológiai feltételekben keresendők, de nem feledkezhetünk meg az aktuális politikai-ökonómiai viszonyokról sem (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok felbomlása, a tervszerű nagyüzemi növényvédelem megszűnése, a parlagföldek kialakulása stb.) Nemcsak sok pollen termelődött akkor, hanem ezzel párhuzamosan parlagfűmagvak is ellepték a határt. Ezek a magvak a szél segítségével eljutottak az ország különböző részeibe, elraktározódtak a talajban. Mivel a parlagfű termései 20 évig is megőrzik csírázóképességüket, hoszszú évekre biztosított az utánpótlás. Elég csak a talajt megmozgatni, a parlagfű magvai a felső 5 centiméterbe jutva máris csíráznak. A növényfaj virágzási ideje hosszú, akár 120 napig is eltarthat.
Kísérletekkel kimutatták, hogy a parlagfű, az üröm, a füvek esetében körülbelül 30 db/m3 pollenmennyiség az, amely a betegek 60 százalékánál már allergiás reakciót vált ki; ezt tekintik allergiás határértéknek. A legtöbb évben 40-60 napon keresztül a parlagfű pollenszáma az allergiás határérték felett van, úgy, hogy gyakran 4-600 db, azaz a határérték 5-20-szorosát kitevő napi pollenmennyiség termelődik.
Az 1990-es évek elején Szegeden végzett bőrpróbás allergológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a vizsgált betegek 80 százaléka érzékeny volt a parlagfű pollenjére, de szép számmal voltak fűpollen-allergiások, sőt a többi allergénre, így nemcsak pollenre, hanem gombaspórára, poratkára, állati szőrökre érzékenyek is.
A csak egyetlen allergénre érzékenyek (monoszenzitizáltak) aránya 17 százalék, míg a négynél többre érzékenyek (poliszenzitizáltak) aránya 25 százalék volt. A nyolc év múlva megismételt vizsgálat során ez utóbbi 52,4 százalékra, azaz a duplájára nőtt. Valószínűsíthető, hogy számos embernél a parlagfűpollen volt az első, iniciáló allergén, és a kezdetben csak monoszenzitizált beteg az évek során egyre több allergénre vált érzékennyé, azaz poliszenzitizált lett. Pesszimistán látva jövőnk alakulását, ha a parlagfüvet 10-15 (a jelenlegi hozzáállás és ütem mellett 100!) éven belül sikerül is kiirtanunk, a poliszenzitizált szénanáthások számának növekedésével továbbra is számolnunk kell!
A parlagfű 90 százaléka mezőgazdasági területeken termelődik, és a pollen zöme onnan jut be a városokba. Ezért a parlagfűirtás nem elsősorban városi önkormányzati, hanem súlyos állami, komoly pénzeszközöket igénylő feladat.
A pollenszemek nem ismernek határokat, a szél segítségével több száz km-t is megtehetnek. Évek során nemcsak Magyarország, hanem az egész Kárpát-medence klímája megváltozott. A környező országok, Szerbia és Montenegró, Horvátország, de már Románia is hasonló parlagfű-inváziós problémákkal küszködik, mint mi. Az Ambrosia visszaszorítása, irtása csak nemzetközi összefogással lehet eredményes. A 24. órában vagyunk, egészségünk védelmében sürgősen lépnünk kell.
