Mosolygó magzatok

Egyre több a bizonyíték arra, hogy a magzat már az anyaméhben sokkal többet tud, hall, lát és érez, mint azt korábban gondolták. Ezért fogantatása pillanatától önálló embernek kell tekinteni és úgy is kell bánni vele.

A magzat már a második terhességi harmadtól erőteljesebb szívdobogással reagál a külvilágból érkező hangokra. A 26. terhességi héttől pedig kétséget kizáróan meg tudja különböztetni azokat, hallja az ütőér morajlását, a vér áramlását, és az anya hangját. A harmadik terhességi harmadban pedig már eljut hozzá az emberek hangja, a közlekedési lárma, a zene. Tapasztalatok szerint a klasszikus művek megnyugtatják a kicsiket.

Bár az anyaméhben a magzat a köldökzsinóron keresztül táplálkozik, a kicsik mégis isznak a magzatvízből, amelynek íze változó, de főként cukor, és só található benne. A babák egyértelműen az édes ízt részesítik előnyben. Megfigyelték, hogy a nekik tetsző ízek mosolyt, a kellemetlenek furcsa kis fintort váltanak ki.

A látóképesség csak a születés után fejlődik ki. Ennek ellenére, a babák már a terhesség 14.-17. hetében, amikor bizonyos vizsgálatok elvégzéséhez a magzatvízből kell mintát venniük az orvosoknak, úgy viselkednek, mintha látnának. Már a tizenhatodik héttől megfigyelhető, hogy a szemgolyót lassan ide-oda mozgatják. Látni nem látnak, de a fényre érzékenyek. Erős fény félelemhez hasonló reakciókat vált ki belőlük. A tizedik héttől a magzat érzi a bőrét ért ingereket. A huszonnegyedik héttől kezdve pedig a fájdalmat is. Sokáig azt gondolták, hogy a sírás lehetetlen az anyaméhben. Bizonyos, nagyon ritka körülmények között azonban bejuthat levegő a magzat gégéjébe. A kutatók eddig száznegyven esetben tapasztaltak ilyen anyaméhbeli sírást. Megmérték, hogy fájdalom hatására a baba szívverése felgyorsul. A magzat érzi azt is, ha valaki gyengéden az anya hasára teszi a kezét, de azt is, ha a mama hasát ütés, vagy rúgás éri. A bántalmazás a babának valóságos fizikai fájdalmat képes okozni.

Az alvással kapcsolatos vizsgálatokból kiderült, hogy az álmodás a fogantatás utáni harmincadik héten az alvás teljes hosszát kitölti. Ez az álommennyiség a születéshez közeledve csökken. A babák már az anyaméhben is élénken grimaszolnak vagy mosolyognak, feltételezhetően az álom jó vagy rossz tartalma szerint. Talán még érdekesebb az a megfigyelés, amely szerint éjszakánként, amikor az anya álmodik, a magzat felhagy a mozgással, mintha egy moziban ülve nézné a mama álomképeit.

Könnyebben születnek

- Egészen biztos vagyok benne - mondja Mészáros Erzsébet, a Csepeli Weiss Manfréd Kórház vezető szülésznője -, hogy azok az asszonyok, akik terhességük kilenc hónapja alatt mindvégig beszélgettek gyermekükkel, könnyebben, kevesebb fájdalommal, boldogabb babákat szülnek. Már a vajúdás is békésebb, hiszen anya és gyermeke tökéletesen ismerik és értik egymást. A napokban szült nálam egy harminckét éves asszony, aki elmondta, hogy ő a terhesség alatt minden apróságot megbeszélt a babával, aki a kedves szóra, halk zenére, simogatásra mindig reagált, szinte visszasimogatott. Ez az asszony, mivel nagyon jól ismerte gyermeke jelzéseit, segíteni tudott neki szinte szenvedés nélkül megszületni is. (Nana)