Akár 150 ezren is elmennének Nyugatra! Mi marad utánuk?
Külföldre távoznak a kutatók, további munkaerőt veszít az egészségügy, s a matematikusok, a fizikusok, a pályakezdő informatikusok és a mérnökök is az agyelszívás alanyai lehetnek - többek között ezek derülnek ki egy friss kutatásból, amely 800 vállalat válaszai alapján vizsgálta a dolgozói mobilitás hazai munkaerőpiacra gyakorolt hatását. Míg a felsőfokú végzettségűek közül 23 ezren próbálnák ki magukat más országban, addig a szakmunkások három százaléka, vagyis 64 ezren fontolgatják a külföldi álláskeresést.
Egyensúlyát veszítheti a hazai álláspiac, hiszen épp azokat a kvalifikált kútfőket vonzza az uniós munka, akikből itthon is kevés van, vagy épp a versenyképesség tekintetében nagy szükség lenne rájuk. A kutatók közül nem a tapasztalt, tudományos fokozatot szerzettek mennek el és maradnak külföldön, hanem a fiatalabbak - fogalmaz Viszt Erzsébet, a kutatás vezetője, a GKI Rt. munkatársa. Főleg azok ragadnak kint, akik hosszabb idejű tanulmányútra mennek ki vagy doktori programokban vesznek részt. A visszatérni kívánók számára egyelőre nem kínál alternatívát a hazai munkaerőpiac, nincs lehetőségük a megszerzett tudásuk hazai környezetben való hasznosítására.
Egy a KSH-GKI által kalkulált migrációs potenciál szerint a munkaképes korú népesség 4 százaléka, vagyis összesen 300 ezren gondolkodnak itthon a külföldi munkavállalásban. Közülük 158 ezren fontolgatják közepes, illetve komoly szándékkal a távozást.
Ám nemcsak a munkaerő ki-, hanem beáramlása miatt is billeg az álláspiac. Bár a külföldiek legális alkalmazása a legtöbb szakmában hiányt pótol, a feketemunka, illetve a kontroll-, konkrét számok nélküli migráció, főleg a szlovákok érkezése komoly feszültségeket okozhat. Viszt Erzsébet szerint szorosabb kapcsolatra lenne szükség a magyar bevándorlási politika és a munkaerőpiac igényei között. Leginkább a kereskedelmi vállalatok, illetve a szálloda- és a vendéglátó-ipari cégek alkalmaznak idehaza külföldi dolgozókat. Az áruházláncok, a bevásárlóközpontok számának emelkedése, a vendéglátóipar fejlődése is bővülő külföldi foglalkoztatással jár, itt főleg az olcsó román, ukrán, szerb munkaerő a keresett. Míg az iparban, ezen belül a gépiparban átlagosan minden tizedik cégnél dolgoznak külföldiek, ez a fémfeldolgozásban minden hatodik cég esetében igaz. Az élelmiszer- és a vegyipar alig foglalkoztat külföldieket.
A felmérés szerint a külföldiek alkalmazása hamarosan tovább emelkedik. A növekedés a 20 fő alatti vállalatoknál és a 250 fő felettieknél jelentkezik majd. (KI)
