A következő néhány hónapban bizonyosan a fogyasztási hiteleké lesz a fő szerep a Magyarországi lakossági banki piacon. Egyrészt a karácsonyi ünnepeket évről évre növekvő mértékű költekezési hullám előzi meg, másrészt a szebb napokat is látott lakáshitelpiac szempontjából a december–januári időszak egyébként sem számít csúcsszezonnak.
A fogyasztási hitelek előretörése már az októberi adatokat tartalmazó jegybanki statisztikákon is jól nyomon követhető. Az MNB nyilvántartása szerint október végén a háztartási szektor több mint 1100 milliárd forintos fogyasztásihitel-állománnyal rendelkezett, amely 65,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. (A lakáshitelek növekedési üteméhez képest ez többszörös dinamikát jelent.) A másik jól megfigyelhető tendencia ezen a területen is a devizásodás: míg egy évvel korábban a fogyasztási hitelek nem egészen egyhatodát tartották nyilván idegen fizetési eszközben, addig mára ez az arány 40 százalék fölé kúszott. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyik a témával foglalkozó anyaga szerint 2005-ben a forint fogyasztási hiteleknél a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) csökkenése csak késleltetve jelenik meg a teljes hiteldíj-mutató mérséklődésében, emiatt a kamatmarzs enyhén emelkedett. 2005 januárja és júniusa közt az új folyósítású lakossági hitelek közül az áruvásárlási és a (forint alapú) személyi kölcsönök kamatmarzsa nőtt a legnagyobb mértékben, míg a svájci frank és euró alapú személyi kölcsönöké esett leginkább. A PSZÁF felhívja a figyelmet arra is, hogy a hitelintézetek fogyasztási hitelajánlatainak költsége meglehetősen nagy eltérést mutat, így a jobb feltételek elérése érdekében az ügyfeleknek érdemes előzetesen körülnézni a hitelpiacon. A banki hirdetmények és az MNB adatai szerint az első fél év végén a forint alapú személyi kölcsönöknél hozzávetőlegesen 18 százaléktól 42 százalék THM-ig szóródtak az ajánlatok, míg a tényleges új folyósítások súlyozott átlaga nagyjából 30 százalékos THM-ű volt. Az áruhiteleknél 30-40 százalék között voltak az ajánlott THM-ek, s e kölcsöntípust – részben a változatlanul magas kereskedői jutalékok miatt – átlagosan hozzávetőlegesen 32 százalékos THM-mel helyezték ki a hitelintézetek.
Az idei év végi szezon ugyanakkor jóval izgalmasabbnak is ígérkezik az eddigieknél. A deviza alapú hitelek megjelenése mellett több megoldási típusból is lehet választani: a néhány éve még ismeretlen hitelkártyák például igen gyorsan terjednek a piacon, és – bár az ünnepi bevásárlásban nem túl jelentős a súlyuk – népszerűsödnek a jelzálog alapon nyújtott szabad felhasználású hitelek is. A képet tovább árnyalja, hogy ma a korábbinál több, a lakossági piacon eddig kevésbé aktív hitelintézet próbál érvényesülni ajánlataival, és lehetőleg minél nagyobb szeletet kihasítani a tortából.
A karácsonyi bevásárlás szempontjából alapvetően négyféle megoldási típus jöhet szóba, amelyek közül választhat az ügyfél: az áruhitel, a folyószámlahitel, a személyi kölcsön, illetve a klasszikus, kamatmentes periódus mellett használható hitelkártya.
A klasszikus megoldást mindenképpen az utóbbi években kissé visszaszorult áruvásárlási hitel jelenti, amelyet nemegyszer nullaszázalékos teljes hiteldíjmutatóval próbálnak vonzóvá tenni a hitelintézetek, illetve a partner kereskedők. E kölcsöntípus egyik legnagyobb előnye, hogy az igényléshez szükséges elvárások minimálisak: 30-40 ezer forintos havi jövedelemmel, és néhány közüzemi számla bemutatásával gyakorlatilag bárki azonnal hozzájuthat, és a törlesztőrészletek is vállalható nagyságrendben mozognak. Bár minden, az áruhitelezésben érdekelt hitelintézet készült akciós vagy egyedi ajánlatokkal erre a szezonra is – elég a nullaszázalékos THM-ekre gondolni –, az ár szempontjából nem minden esetben ez a kölcsöntípus tűnik a legjobb választásnak. Ráadásul ezeknél a konstrukcióknál nem mindig adott a választás lehetősége, hiszen a kereskedők egy része egyetlen hitelintézettel áll szerződéses kapcsolatban.
A folyószámlahitelek igénylése az előbbieknél kissé körülményesebb: a keret beállítása egy hetet is igénybe vehet, ráadásul jóval körültekintőbben ellenőrzik a bankok az adós paramétereit – jövedelmét, munkahelyét – is. Előnyt jelent ugyanakkor, hogy – a keret erejéig – a számlatulajdonos rendszeresen „túlköltekezhet”, igaz, ezt szintén igen magas, húsz százalék körüli éves kamat ellenében teheti meg.
A deviza alapú konstrukciók terjedése leginkább a személyi kölcsönöket érinti: a legtöbb ilyen típusú hitelt áruló bank svájci frank, illetve euró alapú konstrukciót is kínál. A személyi kölcsön nagy előnyét a teljesen szabad felhasználás, illetve a tárgyi fedezet nélküli hozzáférhetőség jelenti. Ráadásul ezeknél a konstrukcióknál az elérhető hitelösszeg a legmagasabb, jellemzően eléri a kétmillió forintot. A személyi hitel felvételét fontolgatóknak viszont – a nagy kockázat miatt – jóval keményebb hitelbírálattal kell számolniuk, és a bankokat terhelő nagy kockázat nem tesz jót a kamatoknak sem. Ráadásul a bankok a kondíciók kialakításakor minél nagyobb hitelösszeg felvételére és minél hosszabb futamidő igénylésére ösztönzik a leendő adósokat.
A klasszikus – tehát kamatmentes periódus mellett kínált – hitelkártya a legolcsóbb eszközt jelentheti az átmeneti jellegű, erőn felüli költekezéshez, ám ezeknél a plasztikoknál is akadnak szempontok, amelyeket feltétlenül mérlegelni kell. A legfontosabb, hogy a hitelkártyát csak úgy éri meg fenntartani, hogy a tulajdonosa rendszeresen vásárlásokra használja a plasztiklapot, időnként kihasználva a kamatmentes periódus nyújtotta lehetőségeket. Készpénz felvételére a hitelkártya – bár alkalmas – nagyon drága eszköz, és nem éri meg sokszor túllépni a kamatmentes periódust sem, hiszen a több hónapon keresztül feltöltött keret meglehetősen sokba kerül a birtokosnak. (Ennek megfelelően érdemes törekedni arra, hogy a költést követő következő jövedelemből feltöltődjön a keret, tehát több hónapos törlesztésre nem kifizetődő használni a kártyát.)