Az érelzáródás gyógyszeres terápiával megelőzhető
Egyes esetekben az összecsapzódott trombocitákból olyan vérrög (trombus) keletkezik, amely részben vagy egészben elzárja az eret, megakadályozva a vérkeringést. Így az ér által ellátott szerv nem kap elég oxigént, és vérhiányos állapot lép fel. A kritikus pont a plakk sérülésének pillanata, amely a tudomány jelenlegi állása szerint előre nem jósolható. Az atherothrombosis (érelzáródás) megelőzésében nagy szerepe van a trombociták összetapadása (így a vérrög kialakulásának) megelőzésének.
Attól függően, hogy az érelzáródás hol jön létre, különböző betegségek alakulhatnak ki. Ha a szív koszorúereiben lép fel, akkor keletkezik az angina vagy a szívinfarktus, ha az agyban, akkor szélütés (stroke) következik be, míg az alsó végtag artériáinak elzáródásakor perifériás artériás érszűkületről beszélünk. Ugyanakkor az atherothrombosis – miután az egész érrendszerre kiterjedő megbetegedés – azt eredményezi, hogy az érintett betegek többségénél legalább kétféle következmény fordul elő. A szívinfarktuson átesett betegeket hamarabb fenyegeti a szélütés vagy ennek enyhébb formája, mint egy következő szívinfarktus, míg a stroke-os betegek egy része rövid időn belül szívinfarktusra számíthat.
Az atherothrombosis súlyos betegség, amely a szélütés és a szívinfarktus bekövetkeztével közvetlen életveszélyt jelent, ám az akut esemény lezajlása után is komoly teher a betegnek. A betegség miatt kiesett munkaidő és a következményes keresetcsökkenés önmagában is teher, emellett a beteg egészsége „már sohasem lesz a régi”, ezért rehabilitációs kezelésre szorul. A szív-ér rendszeri betegségek megelőzése és kezelése ma az egyik legfontosabb népegészségügyi feladat.
Az atherothrombosist előidéző folyamat jóval a fenti kritikus következmények megjelenése előtt kezdődik, az erek állapota életünk során folyamatosan romlik. Vannak kiemelt kockázati tényezők, mint pl. a dohányzás, a magas koleszterin- és trigliceridszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly vagy a mozgásszegény életmód. Ugyanakkor az életkor előrehaladásával nő a megbetegedés valószínűsége, a 65 év feletti férfiak és a 70 év feletti nők körében jelentősen fokozódik az atherothrombosis kialakulásának veszélye. A dohányzás csökkentése, a cukorbetegség korai felismerése, a helyes táplálkozás, a koleszterinszint és a vérnyomás karbantartása, valamint a megfelelő fizikai aktivitás segít az érrendszer kóros folyamatai kialakulásának megelőzésében. Az atherothrombosis következményeinek kivédésében az első és legfontosabb lépés a megfelelő életmód-változtatás. Lehetnek azonban olyan súlyos elváltozások, amikor az életmódváltás már nem hoz maradéktalan sikert, ilyenkor nem kerülhető el a gyógyszeres terápia.
Ma már korszerű terápiás lehetőségek közül választhatunk, amelyek a hatékonyságuk mellett egyre kevesebb mellékhatást okoznak. Az atherothrombosis megelőzésére is forgalomban van már olyan trombocitaaggregáció-gátló készítmény, amely hatékonyságban felülmúlja a korábbi gyógyszereket, ugyanakkor nem kell olyan mértékű kellemetlen kísérő tünetekkel számolni, pl. a gyomorbántalmak vagy a laboratóriumi eltérések terén. Megfelelően hatékony gyógyszer szedésével a szívinfarktus és a szélütés (stroke) megelőzhető. A gyógyszert azonban élethosszan kell szedni, mert a betegségek kiváltó okai is élethossziglan fennállnak.
Az atherothrombosis az érrendszeri elváltozások kóros formája. Érelmeszesedéssel kezdődik, azaz a nagy és közepes erek falában zsírból, rost- és ásványi anyagokból álló lerakódások (ún. plakkok) jönnek létre.


