Sikerkönyvek erősítették 2005-öt
Az április 20-a és 23-a közötti XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a kortárs spanyol irodalom és könyvkiadás áll a középpontban, a díszvendég a világhírű Jorge Semprún. A 17 országból érkező külföldi írók mellett a magyar szellemi élet közel 350 képviselője szerepel a fesztivál 250 programján. A Budapest Kongresszusi Központban és a főbejárat előtti sétányon több mint 1600 négyzetméter alapterületű standokon körülbelül 500 könyves cég mutatja be kiadványait. A szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésétől (MKKE) kapott információk szerint 45-50 ezer cím található majd a standokon, s a 600 forintos belépőjegy ára az idén is bármelyik magyar árusítóhelyen levásárolható.
Tavaly úgy látszott, mintha az 1997 utáni lendületes növekedést követően 2004-ben kissé megtorpant volna a hazai könyvpiac, de úgy tetszik, csak átmeneti pihenőről volt szó, hiszen a 2005. évi forgalom az MKKE adatai szerint 62,74 milliárd forint volt, ez 2004-hez képest 7,8 százalékos, az inflációt meghaladó növekedést jelent.
Tavaly is a közoktatási tankönyvek, nyelvkönyvek szelete volt a legnagyobb: 16,32 milliárd forinttal az összforgalom 26 százalékát adta. Az ismeretterjesztő könyvek 14,99 milliárdos piaca közel 24 százalékot tett ki. A szakkönyvek és tudományos művek, lexikonok, szótárak ágazatában jelentős a visszaesés: a 2004-es 17,9 százalékos részesedés után 15,1 százalékos, s ha megnézzük a 2003-as évet is, azt látjuk, hogy két esztendő alatt az ágazat forgalma több mint kétmilliárd forinttal csökkent.
Noha nálunk európai összehasonlításban régóta kiemelkedő az irodalom aránya, a szépirodalmi művek 2005-ben 11,18 milliárd forintos forgalmukkal a teljes könyvpiac 17,8 százalékát adták, s ez az arány a 2004-es 16,2 százalék után még nőtt is. 2005-ben két rendkívül jelentős magyar könyv is megjelent, az egyik Spiró György Fogság című regénye, a másik Nádas Péter Párhuzamos történetek című háromkötetes regényfolyama, s információink szerint mindkét kötet iránt folyamatos az érdeklődés. A gyermek- és ifjúsági könyvek a tavalyi 6,61 milliárd forinttal az összforgalom 10,5 százalékát tették ki (2004-ben 7,9 százalékát). Nőtt a CD-k és CD-ROM-ok forgalma, a 2004-es 3,65 milliárd forint után tavaly 4,17 milliárd volt, s ez az összforgalom 6,2 százalékát adta.
A Líra és Lant Rt. két kiadója, a Magvető és az Athenaeum különösen két szerzővel aratott kiugró sikert: a Fogság a megjelenés óta már körülbelül 26 ezer példányban fogyott el, a másik kiadónál megjelent Coelho-kötetekből pedig körülbelül 250 ezer példány kelt el – mondta el lapunknak Kolosi Tamás, a Líra és Lant Rt. vezérigazgatója. A tavalyi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége éppen Coelho volt, akkor jelent meg új regénye, A Zahir, de jól fogyott a többi kötete is. A másik sikerkönyv Dan Brown A Da Vinci-kódja volt. A Líra és Lant éves sikerlistáján az 5. helyen szerepelt Spiró György Fogsága, a 8.-on Kertész Imre Sorstalansága.
A Magvető igazgatója, Morcsányi Géza lapunknak elmondta: a Fogság változatlanul jól fogy, és folyamatos az érdeklődés Kertész Imre kötetei iránt, s tegnap látott napvilágot a Nobel-díjas író új könyve, a K. dosszié. Folyamatosan fogynak a Magvetőnél megjelenő Gabriel García Márquez könyvei, a Száz év magány, amely korántsem újdonság, a 15. helyen áll a Líra és Lant Rt. tavalyi éves sikerlistáján.
Az Európa Könyvkiadó PR- és marketingreferense, Tegyi Tímea lapunknak elmondta: érzékelhető a tavalyi Nagy Könyv akció kedvező hatása, hiszen például Salinger Zabhegyezője körülbelül 7100, Orwell 1984 című remeke közel 7300 példányban fogyott el. A kiadónál tavaly Szabó Magda Für Elise című regénye vezetett, ebből 2005-ben körülbelül 18 ezer fogyott el (az első megjelenés óta összesen már körülbelül 100 ezer), s más köteteivel szintén a legkeresettebbek élmezőnyében található. De például a Móra kiadónak is van magyar sikerszerzője, mint Cs. Tóth János igazgatótól megtudtuk: Janikovszky Éva művei csak 1997 óta már 404 ezer példányban fogytak el. (EE)
