Óvatosan a lízinggel!

Manapság igen divatos a lízing. A vállalkozók – kellő anyagi háttér híján – szívesen élnek ezzel a lehetőséggel. Lízingelnek gépjárművet, ingatlant, különböző gépeket, sokszor egy gyárat vagy gyárberendezést, vagyoni értékű jogot, mert úgy látják, kényszerű helyzetükben ez számukra a legkedvezőbb konstrukció. Egyúttal reménykednek, hogy a futamidő végére maguk is megerősödnek, fellendül üzletmenetük. Gyakran így is történik. Máskor viszont meglepetéssel konstatálják, hogy a lízingnek bizony hátrányai is vannak, akár az egész vállalkozás belebukhat, merthogy a lízingelő rendszerint igencsak kiszolgáltatott. Nem árt tehát az óvatosság – figyelmeztetett Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa. Mint mondta, sokan anélkül vágnak bele az ügyletbe, hogy nem is tudják, mit takar e különös szerződésforma.

A lízing egy sajátos kötelem, amely az adásvétel és a bérlet elemeit egyesíti – mondta. A lízingfajtákat a szerint szokták megkülönböztetni, hogy a lízingelő megszerzi-e a dolog tulajdonjogát, vagy sem.

Mivel a lízing úgynevezett atipikus szerződés, jogvita esetén a bíróság visszanyúl azon szerződéstípusokat rendező jogszabályokhoz, amelyek a legközelebb állnak a megállapodáshoz. Így elsősorban a bérlet, az adásvétel és a kötelmi jog szerződésekre vonatkozó általános szabályai alapján dönt, kivéve, ha a felek rendeztek bizonyos kérdéseket, mert akkor az az irányadó. A gond, hogy sajnos e magállapodások rendszerint hátrányosak a lízingbe vevőre. Már magából a szerződéstípus sajátosságából is következik, hogy kockázatot jelent a lízingelőre, hiszen a futamidő alatt nem tulajdonos, ám a kárveszélyt ő viseli. Ezt sokan nem tudják. Ha például a futamidő alatt a dolog megsemmisül, például leég a lízingelt berendezés, a sajnálatos esemény nem szünteti meg a szerződést, a hátralévő időre járó lízingdíjat egy összegben kell kifizetni. Kétségtelen – mondta Horváth Gyula –, a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, de nem ez a jellemző. A lízingbe adással foglalkozó cégek – megfelelő jogi háttérrel – nagyon jól meg tudják védeni saját érdekeiket. Látszólag kedvező konstrukciókat kínálnak, például kezdetben nem kérnek lízingdíjat. Ezen pedig kapva kapnak a szűkös forrásokkal gazdálkodó vállalkozások, hiszen viszonylag kis befektetéssel nagy értékű berendezésekhez juthatnak.

Ám utóbb többszörösen fizethetnek a csábító előnyökért, különösen, ha nem olvassák el figyelmesen a szerződést. A lízingbe adó cégek többnyire általános szerződési feltételekkel dolgoznak, amelyek nem változtathatók, és a legfontosabb – például a felmondással, a biztosítással kapcsolatos – feltételeket tartalmazzák. Gyakori, hogy az apró betűs bekezdésekben, bonyolult megfogalmazásokban rejlik a lízingelőre hátrányos lényeg. Ha bizonytalan, megéri akár a jogi szakértő igénybevétele egy esetleges későbbi jogvita elkerülése érdekében. A bíróság előtt ugyanis nem lehet sikerrel hivatkozni arra, hogy szerződéskötéskor mit miért nem olvasott el vagy értett félre a lízingelő.

Fontos tisztázni, hogyan alakul az adófizetési kötelezettsége.

Mit számolhat el, mit igényelhet vissza, ahhoz milyen bizonylatok szükségesek, hol kell nyilvántartania a lízingelt eszközt.

Ajánlott fellapozni az idevágó APEH-iránymutatásokat is.

Fontos tisztázni, hogyan alakul az adófizetési kötelezettsége.

Mit számolhat el, mit igényelhet vissza, ahhoz milyen bizonylatok szükségesek, hol kell nyilvántartania a lízingelt eszközt.

Ajánlott fellapozni az idevágó APEH-iránymutatásokat is.-->