Éljenek az új lehetőségekkel!

A július elsejétől hatályos új társasági törvény a jelenleginél nagyobb szabadságot ad a cégalapítóknak és a már működő vállalkozásoknak. Ezért érdemes áttanulmányozni az új rendelkezéseket és végiggondolni a kínálkozó lehetőségeket az alapítás, illetve – meglévő társaságnál – az alapszabály módosítása előtt – hívta fel a figyelmet Trinn Gábor ügyvéd.

Az alapításra vonatkozó előírások közül kiemelte, hogy – ellentétben a hatályos szabályozással – a jövőben egyszemélyes gazdasági társaság is létrehozhat további egyszemélyes vállalkozást. Ezzel bizonyára sokan élnek majd. Részben bővül, de karcsúsodik is a társasági szerződés kelléktára. Ha a cég tagja természetes személy, úgy fel kell tüntetni az anyja nevét, viszont ha az alapító jogi személy vagy jogi személyiség nélküli vállalkozás, annak a cégjegyzékszáma nem nélkülözhető. Ezentúl nem szükséges felsorolni maradéktalanul a társaság valamennyi tevékenységét. Elegendő lesz a főtevékenységet, illetve még azokat a működési területeket megjelölni, amelyeknek a feltüntetését az alapítók fontosnak tartják.

A leendő gazdasági társaságnak az alapító okiratában kijelölt vezető tisztségviselői a cég bejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a bejegyzési eljárás alatt az iratokon és a jogügyletek folyamán jelezni kell. Az előtársaság ma akár gazdasági társaságot is alapíthat. Ez azonban visszaélésekre adhat okot, hiszen előfordulhat, hogy az előbbit a bíróság nem jegyzi be, ugyanakkor az általa alapított céget igen. Az új szabályozás kizárja, hogy az előtársaság további vállalkozást alapítson, illetve abban tagként vegyen részt.

Több új vonást tartalmaznak az alapító szerződés módosítását tárgyaló rendelkezések. Egyszerűsíti a tagok dolgát, ha a közgyűlés dönt a szerződés módosításáról. Ezt a közgyűlési jegyzőkönyvbe kell foglalni. Mivel pedig a változást a jegyzőkönyv már rögzíti, így nincs szükség külön módosító okirat készítésére – mondta Trinn Gábor. Kitért arra, hogy a módosításra – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – maga a társasági szerződés is felhatalmazhatja az ügyvezetőt. Ilyenkor egyszerűbb lesz a tagok dolga, hiszen számos funkcionális kérdésben – mint például a székhelyáthelyezés – nem kell összeülniük.

Mint látható, a tagok eltérhetnek a törvénytől, ha az megengedi, de ehhez elengedhetetlen az eltérés társasági szerződésbe foglalása. Ilyen lehetőséget nyújt az új szabályozás a vezető tisztségviselőknek is. Ők ma határozott ideig, legfeljebb azonban öt évig tölthetik be posztjukat. A jövőben is érvényesül ez a szabály, ha – mondja ki a törvény – a társasági szerződés másként nem rendelkezik. Ebben benne van az is, hogy akár határozatlan ideig is elláthatják a tisztet, feltéve, hogy a tagok ezt beleírják a társasági szerződésbe. A vezető tisztségviselőre vonatkozó új összeférhetetlenségi szabály kimondja, hogy – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő másik gazdálkodó szervezetben. Nem lehet továbbá vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző másik cégben, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt az alapító okirat lehetővé teszi, vagy a vállalkozás legfőbb szerve hozzájárul – mondta Trinn Gábor.

A társaság tagjait, anyjuk nevét

Ha vállalkozások az alapítók, úgy a cégjegyzékszámukat

A társaság főtevékenységét

A társaság tagjait, anyjuk nevét

Ha vállalkozások az alapítók, úgy a cégjegyzékszámukat

A társaság főtevékenységét Irányítás Az ügyvezetést érintően lényeges változás az egységes vállalatirányítás bevezetése. A törvény értelmében a nyilvános rt.-ben az igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és ellenőrzési funkciókat, ha a tagok ezt elhatározzák és az alapító okiratban rögzítik.

Ebben az esetben felügyelőbizottság nem működik, és az igazgatótanács tagjai a vezető tisztségviselők.-->