Felesleges francia megyék

Franciaországban a közigazgatási reformok eredményeként a régiók váltak a középszintű igazgatás fő intézményévé a továbbra is meglévő, ám csökkentett hatáskörű megyék (départements) helyett. Ez a szint a parlamentáris rendszerben is fontos szerepet tölt be: a regionális tanácsok döntő szerepet játszanak a francia felsőház, a szenátus összetételének meghatározásában. A nemzetgyűlési ciklustól eltérő időpontokban tartott regionális választásokon határozzák meg a regionális tanács összetételét, ez utóbbi kijelöli a régió elnökét, aki viszont összeállítja a regionális kormányt.

A 96 megye mellett ma 22 régió működik Franciaországban. Az átszervezés során megyéket általában egészben vontak össze egy-egy régióvá. Ez utóbbiak számos hatáskört kaptak: ők szervezik a nem városi közlekedést és az iskolabusz-forgalmat, a kulturális intézmények (múzeumok, könyvtárak, levéltárak) fenntartását, jelentős szociális ellátási funkciókat vettek át. Az iskolákat a települési önkormányzatok igazgatják, vannak azonban egy-egy nagyobb körzet ellátására hivatott – főleg szakoktatási – intézmények, amelyeket a regionális igazgatási szervek működtetnek. A régiók hatáskörébe került a megelőző népegészségügyi funkciók ellátása. Az átszervezés után a régi megyei igazgatási szint lényegében feleslegessé vált.

Franciaországban a regionális igazgatási szint kialakításának szinonimájává vált a döntési és finanszírozási decentralizáció. Az igazgatási feladatok átadását követte a pénzügyi források allokálása, az erről szóló törvényt 2004 júliusában hagyta jóvá a törvényhozás. A jogszabály kiterjeszti a regionális igazgatási egységek adóztatási jogát. Ennek a törvénynek az elfogadását egyébként megelőzte egy alkotmányos reform, amelyet 2003 márciusában hagytak jóvá.

A központi kormány és a régiók pénzügyi kapcsolatát szerződéses alapon álló, középtávú fejlesztési tervek képezik, már 1984-óta (CPER – Contrats de Projets Etat-Région). A legutóbbi, 2000–2006 közötti – negyedik – finanszírozási időszakban 38 milliárd euró állt a régiók rendelkezésére az állammal (közel 50-50 százalékos megosztás szerint) kötött társfinanszírozási programok keretében. Ezeket a tervezési időszakokat az EU középtávú finanszírozási rendszeréhez igazították, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó megállapodásokat még az év vége előtt aláírják. VG