Gyurcsány nagyon akarja a reformot - lesz ellenállás?

Racionálisabb, kisebb költségvetéssel működő önkormányzati rendszert kell felépíteni – ebben a kormánypártok és az ellenzék elvileg és a nyilatkozatok szintjén egyetért. A megyei önkormányzatok megszüntetésének terve csak egy eleme a koalíció által a parlamenthez benyújtandó, kétharmados ügyeket szabályozni kívánó törvénycsomagnak.
Kormányzati politikusok szerint a megyék feladata és hatásköre olyan jelentősen lecsökkent, hogy nem is tudni, mire valók. Bár egyelőre bizonytalan, hogy a felső politikai szinten kialakulni látszó tervek „átmennek-e” a szocialista frakción, ám azt ott is mindenki hozzáteszi: nyilvánvaló, hogy felesleges a megyerendszer. Egyes, a politikai tárgyalásokon részt vevő képviselők szerint a megyei politikai testület szűnne meg csupán, az alkotmányban megmaradna – területi tagoltságban – a megye. Mások szerint közigazgatási egységként sincs rá szükség, hiszen csupán intézményfenntartó szerepe van, ezeknek a feladatait megoszthatná.
Az önkormányzati jogszabályokról szinte mindennaposak az egyeztetések, ilyet tartottak a hét végén is. Az elvekben megegyeztek a koalíciós pártok, a részletekben vannak különbségek. A csomag kiindulási pontja az észszerűsítés: megyei önkormányzatok helyett választott regionális önkormányzatokat állítanának be, törvényben támogatnák meg a kistérségi rendszert, hozzányúlnának a fővárosi önkormányzatokhoz, átgondolnák az önkormányzati képviselők létszámának, tiszteletdíjának kérdését.
Szocialista politikusok lapunnak elmondták: a kormányfő nagyon akarja a reformot, és várhatóan pártjának sem lesz más választása, mint elfogadja, hogy politikusainak száma megfogyatkozhat a helyhatóságokban. Hivatkozási alapot erre a kongresszus által elfogadott választási program adhat, amelyben erős regionális önkormányzatokról szóltak.
Az SZDSZ-nek az önkormányzati létszámcsökkentés nem esne nehezére. A liberálisoknak a budapesti ügyekben kellene engedniük, bár erről az elmúlt napokban nem sok szó esett. A szocialisták szerint túl sok, hogy 23 fővárosi kerület 30-30 fős testületeket működtet, a Fővárosi Közgyűlés pedig 63 főt foglalkoztat. A hét választott régió itt is rendet tehetne, nem csak a megyékben. Utóbbiaknál 40-60 fősek a politikai testületek, a három megyét tömörítő régiókban azonban már csak összesen 70 fő dolgozhatna. A koalíció megreformálná a választás időpontját is, a régiós választásokat nem a parlamenti választás évében és nem ősszel, hanem inkább tavasszal tartanák.
Ha valóban az a szándék, hogy a nyári rendkívüli parlamenti ülésszakon törvény szülessen a javaslatokból, akkor szoros a határidő: a kormányzati terveket a május 22-ei héten nyilvánosságra kell hozni. Egyeztetést kezdeményeznek az ellenzékkel, hiszen nélkülük a kétharmados jogszabályok nem megváltoztathatók. A parlament normál tárgyalási rendben öt-hat hetet foglalkozik e törvényjavaslattal, az új kormány megalakulását június közepére ígérték.
Ha az önkormányzati törvényt, az önkormányzati képviselők választásáról szóló jogszabályt, illetve az alkotmányt ez ügyben nem tudja módosítani a parlament, marad a jelenlegi rendszer, ám a koalíció feles törvényekkel, ösztönzési rendszerekkel még inkább a kistérségek, illetve a regionális társulások irányába terelné a feladatokat.