Kóka nekiment az Akadémiának: lobbisták harcolnak a pozícióikért

Kóka János ügyvezető gazdasági miniszter szerint a Magyar Tudományos Akadémia - mai szerkezetében - kiváltságokra épít, rossz struktúrát őriz, nem segíti a kreativitást és a versenyképességet.
A miniszter nem kér elnézést véleményéért, arról beszél, hogy egy tudományos elit összezár, harcol pozícióinak megtartásáért.
"Eközben az adófizetők pénzén finanszírozunk ötleteket, de nem segítjük, hogy azokból az ország számára hasznos termékek legyenek. Szükség van az üzleti szférára a kutatásban, hogy közös érdek legyen a versenyképesség javítása. Nem kell feltalálnunk a meleg vizet" - mondja Kóka.
A miniszter szerint - ellentétben Vizi E. Szilveszter MTA-elnök állításával - a gazdaság nem nagyon profitál az akadémiai kutatásokból. Kóka 2004-es adatokra hivatkozik: 7 természettudományos kutatóintézet egyáltalán nem jelentett be szabadalmakat, a 3214 akadémiai kutató pedig 3042 tudományos publikációt jelentetett meg, 1709-et külföldi lapokban. 2005-ben pedig a 699 szabadalomból mindössze 12 kapcsolódik kutatóhelyekhez.
Kóka azt állítja: az MTA nyitottságról, nyílt versenyről beszél. Ugyanakkor máig nem tette nyilvánossá a rendes és levelező tagok tudományos teljesítményét. Az sem a nyílt versenyről árulkodik, mondja Kóka, hogy a most kiírt akadémiai kutatócsoport-pályázaton pluszpontokkal indulnak az MTA tagjai, tudományos teljesítménytől függetlenül. A magyar tudománypolitikára vonatkozó, valamint az Akadémia életével kapcsolatos döntéseket az Akadémia tagjai hozzák, és pozíciókba csakis az Akadémia tagjai választhatók. (Népszabadság)