Most jön majd a tánc: Bekeményítettek a szakszervezetek
A hazai vállalkozások egyre inkább tapasztalhatják a szakszervezetek elszántságát, amelylyel a munkavállalók érdekeit kívánják védeni, nemegyszer sztrájkfenyegetéssel. Például ma sztrájk előtti egyeztetésen találkozik a Mol Rt. Olajipari Szakszervezet a társaság menedzsmentjével. Elsősorban alapbérfejlesztésről és a műszakpótlékok tíz százalékkal való emeléséről szól majd az alku. Múlt héten – az eredménytelen bértárgyalások után – kétórás figyelmeztető sztrájk volt a Diósgyőri Acélműben és Hengerműben. Itt a munkabeszüntetést követően már tovább folyik a konszenzuskeresés. Beadta a derekát az Auchan: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) nyomásának engedve és a sztrájkfenyegetettség hatására bért emelt.
A szakszervezetek a sztrájk mellett a perektől sem riadnak vissza: legutóbb a Tatabányai Munkaügyi Bíróság a Magyar Suzukit marasztalta el, mivel megakadályozta a gyár területén a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységét. A Suzuki egyébként a Liga Szakszervezetek által készített munkaadói feketelista „első helyezett” renitense. Az érdekképviselet ugyanis a honlapján úgynevezett munkaadói feketekönyvet működtet, amelyre az OMMF, illetve a bíróság által elmarasztalt, munkaügyi vétséget elkövető vállalkozások kerülnek fel. Ilyen feketelista közreadását az OMMF, valamint a munkaügyi tárca is fontolgatja.
A szakszervezetek „bekeményítését” mutatja az is, hogy elsősorban ők szorgalmazták tavaly a munkaügyi ellenőrzési, a közbeszerzési, az államháztartásról szóló, az építéskivitelezési törvények és a munka törvénykönyve szigorításait. Ezek célja az volt, hogy lebukjanak a renitens munkaadók, illetve, hogy állami forrásoktól, megrendelésektől essenek el.
A munkavállalók képviselői most újabb szigorításokat szeretnének elérni. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter pénteken hat szakszervezeti konföderáció elnökével éppen arról tárgyalt, hogy az érdekképviselők milyen kormányzati lépéseket tartanak szükségesnek a munkavállalói jogok érvényesüléséhez. A szakszervezetek egyébként – a többi között – a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályzókat merevítenék, illetve a bérkifizetések hatósági ellenőrizhetőségét szorgalmazzák (a jelenlegi törvény értelmében csak a minimálbér kifizetését kontrollálhatják a munkaügyi felügyelők). A pénteki megbeszélésen részt vett Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke is, aki elmondta: a szabálysértések feltárásában segítséget jelent százfős létszámbővítésük, illetve a törvényi szabályzók szigorodása. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke azt hangsúlyozta: az OMMF-től nemcsak az illegális, hanem a legális álláshelyek vizsgálatát is várják. Konkrét javaslataikat a következő két hétben gyűjtik össze a szakszervezetek. A szaktárca ezeket megvizsgálja, majd előterjesztést készít belőlük az Országos Érdekegyeztető Tanács számára, így nyár végéig a munkaadói szervezetek is megtudhatják, milyen további regulákat várnak a kormánytól az érdekképviseletek.
A hazai foglalkoztatóknak egyébként nem csak a szakszervezetek mind erőteljesebb fellépésével kell számolniuk – az OMMF is folyamatosan dolgozik. Az év első négy hónapjában közel kilencezer vállalkozást ellenőriztek, s több mint egymilliárd forint bírságot róttak ki a munkaügyi felügyelők. A hatóság a cégek 90 százalékánál talált valamilyen szabálytalanságot, legtöbbször a fekete- és színlelt szerződéssel foglalkoztatókat büntették, de komoly szankcióval sújtották a külföldiek engedély nélkül való alkalmazását, sőt a jogellenes munkaerő-kölcsönzést is.
