Régiók léphetnek a megyék helyébe

Racionálisabb, kisebb költségvetéssel működő önkormányzati rendszert kell felépíteni – ebben a kormánypártok és az ellenzék elvileg és a nyilatkozatok szintjén egyetért. A megyei önkormányzatok megszüntetésének terve csak egy eleme a koalíció által a parlamenthez benyújtandó, kétharmados ügyeket szabályozni kívánó törvénycsomagnak.

Kormányzati politikusok szerint a megyék feladata és hatásköre olyan jelentősen lecsökkent, hogy nem is tudni, mire valók. Bár egyelőre bizonytalan, hogy a felső politikai szinten kialakulni látszó tervek „átmennek-e” a szocialista frakción, ám azt ott is mindenki hozzáteszi: nyilvánvaló, hogy felesleges a megyerendszer. Egyes, a politikai tárgyalásokon részt vevő képviselők szerint a megyei politikai testület szűnne meg csupán, az alkotmányban megmaradna – területi tagoltságban – a megye. Mások szerint közigazgatási egységként sincs rá szükség, hiszen csupán intézményfenntartó szerepe van, ezeknek a feladatait megoszthatná.

Az önkormányzati jogszabályokról szinte mindennaposak az egyeztetések, ilyet tartottak a hét végén is. Az elvekben megegyeztek a koalíciós pártok, a részletekben vannak különbségek. A csomag kiindulási pontja az észszerűsítés: megyei önkormányzatok helyett választott regionális önkormányzatokat állítanának be, törvényben támogatnák meg a kistérségi rendszert, hozzányúlnának a fővárosi önkormányzatokhoz, átgondolnák az önkormányzati képviselők létszámának, tiszteletdíjának kérdését.

Szocialista politikusok lapunnak elmondták: a kormányfő nagyon akarja a reformot, és várhatóan pártjának sem lesz más választása, mint elfogadja, hogy politikusainak száma megfogyatkozhat a helyhatóságokban. Hivatkozási alapot erre a kongresszus által elfogadott választási program adhat, amelyben erős regionális önkormányzatokról szóltak.

Az SZDSZ-nek az önkormányzati létszámcsökkentés nem esne nehezére. A liberálisoknak a budapesti ügyekben kellene engedniük, bár erről az elmúlt napokban nem sok szó esett. A szocialisták szerint túl sok, hogy 23 fővárosi kerület 30-30 fős testületeket működtet, a Fővárosi Közgyűlés pedig 63 főt foglalkoztat. A hét választott régió itt is rendet tehetne, nem csak a megyékben. Utóbbiaknál 40-60 fősek a politikai testületek, a három megyét tömörítő régiókban azonban már csak összesen 70 fő dolgozhatna. A koalíció megreformálná a választás időpontját is, a régiós választásokat nem a parlamenti választás évében és nem ősszel, hanem inkább tavasszal tartanák.

Ha valóban az a szándék, hogy a nyári rendkívüli parlamenti ülésszakon törvény szülessen a javaslatokból, akkor szoros a határidő: a kormányzati terveket a május 22-ei héten nyilvánosságra kell hozni. Egyeztetést kezdeményeznek az ellenzékkel, hiszen nélkülük a kétharmados jogszabályok nem megváltoztathatók. A parlament normál tárgyalási rendben öt-hat hetet foglalkozik e törvényjavaslattal, az új kormány megalakulását június közepére ígérték.

Ha az önkormányzati törvényt, az önkormányzati képviselők választásáról szóló jogszabályt, illetve az alkotmányt ez ügyben nem tudja módosítani a parlament, marad a jelenlegi rendszer, ám a koalíció feles törvényekkel, ösztönzési rendszerekkel még inkább a kistérségek, illetve a regionális társulások irányába terelné a feladatokat.

Tokár István, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke: Úgy vélem, a megyerendszer átalakításáról szóló javaslat elhamarkodott és nem kellően megalapozott. A kérdést nem gondolták át részleteiben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében éppen az árvíz mutatta meg, mennyire fontos, hogy a védelmi bizottság testközelben legyen. A megyei önkormányzat egy olyan koordináló szervezet, amelyre a kistérségnek és a helyi önkormányzatoknak is szükségük van. Minél magasabb szintre helyezzük ezen feladatokat, annál nehezebb a koordinálás. Nem tartom egészséges megoldásnak a megyeházák feladatainak átcsoportosítását a régióközpontokhoz. Én inkább erősíteném a megyék szerepét, míg a régióközpontokra a területfejlesztést bíznám.

Szabó Gábor, A Fejér Megyei Közgyűlés elnöke: A kérdés igen összetett. Míg egyes megyei feladatok régiós szintre emelését elképzelhetőnek tartom, más feladatok esetén ez elképzelhetetlen. A teljes megyére vonatkozó átfogó feladatokat, területfejlesztést átvehetnék a régiók, ugyanakkor a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatásokat nem szabad magasabb szintre emelni, hiszen akkor túlzottan eltávolodnának az emberektől. A települések koordinálása is azon feladatok közé tartozik, amelyeket nehezen tudok elképzelni régiós szinten. Ha a régiók erősítésén belül megmaradna a „megyei mag”, akkor a megyei önkormányzatok egy új szereposztásba kerülnének, és nem feltétlenül kellene külön szintként kezelni őket.

Juhászné Lévai Katalin, A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke: A jelenlegi közigazgatási rendszer túlságosan tagolt, és költséges a fenntartása. Ám az átalakításhoz átgondolt, kiszámítható lépésekre van szükség. Meg kell határozni, honnan hová és mikorra szeretnénk eljutni, és ehhez politikai konszenzus szükséges. A reformot csak úgy szabad megvalósítani, hogy a rendszer semmilyen elemében ne sérüljön. Fontos, hogy a legfelkészültebb, európai ismeretekkel rendelkező közigazgatási szakértőgárda megmaradjon, hiszen tudására továbbra is szükség van. Bizonyos állami feladatokat (szociális és egészségügyi) át kellene adni a civil szférának. Ám ehhez előbb meg kell erősíteni az egyesületeket, karitatív szervezeteket.

Toller László, Pécs szocialista polgármestere: Egy éve működik a Dél-dunántúli Társult Régió, amely három megyét, Baranyát, Tolnát és Somogyot tömöríti. Erre a kísérleti modellre tavaly 80 millió forintot kaptunk a központi költségvetésből, ennek nyolcadát sem használtuk fel. A társult régió a megyei és megyei jogú városi kompetenciákat igyekszik összeegyeztetni, egyelőre néhány speciális intézményt működtet közösen, ilyen például a vakok intézete vagy beteg gyerekek foglalkoztatása. Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a levéltárakat miként tudnánk közösen üzemeltetni. A megoldással az intézmények fenntartása jóval olcsóbb. Az igazi persze a választott régió lenne az uniós források felhasználása miatt.

Kovács Zoltán, Pápa fideszes polgármestere: Az önkormányzati rendszert egészében kell vizsgálni, abból a megyét kiragadni nem célszerű. Nem az a kérdés, hogy régió vagy megye, hanem hogy a középszinten az önkormányzati közszolgáltatásokat hogyan látjuk, lehet akár régió vagy akár megerősített megye. A nagy kérdés Budapest, hogy itt mit tervez a koalíció, itt kellene kezdeni a megtakarítást, ha megvan a szándék, innen lehet továbblépni. Az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése önmagában nem megoldás, a tiszteletdíj rendszerét is meg kell vizsgálni. A Fidesz az ésszerű, hatékony működést támogatja, az előterjesztések tartalmát viszont nem ismerjük.

Tokár István, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke: Úgy vélem, a megyerendszer átalakításáról szóló javaslat elhamarkodott és nem kellően megalapozott. A kérdést nem gondolták át részleteiben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében éppen az árvíz mutatta meg, mennyire fontos, hogy a védelmi bizottság testközelben legyen. A megyei önkormányzat egy olyan koordináló szervezet, amelyre a kistérségnek és a helyi önkormányzatoknak is szükségük van. Minél magasabb szintre helyezzük ezen feladatokat, annál nehezebb a koordinálás. Nem tartom egészséges megoldásnak a megyeházák feladatainak átcsoportosítását a régióközpontokhoz. Én inkább erősíteném a megyék szerepét, míg a régióközpontokra a területfejlesztést bíznám.

Szabó Gábor, A Fejér Megyei Közgyűlés elnöke: A kérdés igen összetett. Míg egyes megyei feladatok régiós szintre emelését elképzelhetőnek tartom, más feladatok esetén ez elképzelhetetlen. A teljes megyére vonatkozó átfogó feladatokat, területfejlesztést átvehetnék a régiók, ugyanakkor a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatásokat nem szabad magasabb szintre emelni, hiszen akkor túlzottan eltávolodnának az emberektől. A települések koordinálása is azon feladatok közé tartozik, amelyeket nehezen tudok elképzelni régiós szinten. Ha a régiók erősítésén belül megmaradna a „megyei mag”, akkor a megyei önkormányzatok egy új szereposztásba kerülnének, és nem feltétlenül kellene külön szintként kezelni őket.

Juhászné Lévai Katalin, A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke: A jelenlegi közigazgatási rendszer túlságosan tagolt, és költséges a fenntartása. Ám az átalakításhoz átgondolt, kiszámítható lépésekre van szükség. Meg kell határozni, honnan hová és mikorra szeretnénk eljutni, és ehhez politikai konszenzus szükséges. A reformot csak úgy szabad megvalósítani, hogy a rendszer semmilyen elemében ne sérüljön. Fontos, hogy a legfelkészültebb, európai ismeretekkel rendelkező közigazgatási szakértőgárda megmaradjon, hiszen tudására továbbra is szükség van. Bizonyos állami feladatokat (szociális és egészségügyi) át kellene adni a civil szférának. Ám ehhez előbb meg kell erősíteni az egyesületeket, karitatív szervezeteket.

Toller László, Pécs szocialista polgármestere: Egy éve működik a Dél-dunántúli Társult Régió, amely három megyét, Baranyát, Tolnát és Somogyot tömöríti. Erre a kísérleti modellre tavaly 80 millió forintot kaptunk a központi költségvetésből, ennek nyolcadát sem használtuk fel. A társult régió a megyei és megyei jogú városi kompetenciákat igyekszik összeegyeztetni, egyelőre néhány speciális intézményt működtet közösen, ilyen például a vakok intézete vagy beteg gyerekek foglalkoztatása. Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a levéltárakat miként tudnánk közösen üzemeltetni. A megoldással az intézmények fenntartása jóval olcsóbb. Az igazi persze a választott régió lenne az uniós források felhasználása miatt.

Kovács Zoltán, Pápa fideszes polgármestere: Az önkormányzati rendszert egészében kell vizsgálni, abból a megyét kiragadni nem célszerű. Nem az a kérdés, hogy régió vagy megye, hanem hogy a középszinten az önkormányzati közszolgáltatásokat hogyan látjuk, lehet akár régió vagy akár megerősített megye. A nagy kérdés Budapest, hogy itt mit tervez a koalíció, itt kellene kezdeni a megtakarítást, ha megvan a szándék, innen lehet továbblépni. Az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése önmagában nem megoldás, a tiszteletdíj rendszerét is meg kell vizsgálni. A Fidesz az ésszerű, hatékony működést támogatja, az előterjesztések tartalmát viszont nem ismerjük.-->