Befékezett a Fidesz: Nem csökken az önkormányzati képviselők száma
Bár elvben minden párt egyetért abban, hogy mérsékelni kellene az önkormányzati képviselők létszámát és a tiszteletdíjukat, ma úgy tűnik, legfeljebb ez utóbbi valósulhat meg. Ugyanis a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz jelezte: nem szavazza meg a kétharmados törvényeket – a képviselő-testületek létszámcsökkentése pedig ebbe a kategóriába esik.
A tiszteletdíj-mérséklést ugyanakkor nemcsak hogy feles törvénnyel lehet megoldani, a szabályozás sem komplikált: csak kisebb számokat kell beírni a tiszteletdíj-rubrikába. Ha a kormány elképzelése megvalósul, a település nagyságától függően a köztisztviselői alapilletményhez igazodó alapösszeg 17–27 százalékkal lesz kevesebb (a falusi képviselők kisebb veszteséget szenvednek, mint a városiak). További változás lehet, hogy mérséklik a pótdíjakat is: például egy bizottsági elnök, illetve tanácsnok mai 100 százalékos pótdíja a felére apad.
A képviselő-testületek létszámának csökkentésénél csak minimális módosítás várható. Miután nagyon rövid az idő az önkormányzati választásokig, szűk az Országgyűlés mozgástere, így radikális reform nem várható – nyilatkozta lapunknak Jauernik István, a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának elnöke. A 10 ezer lélekszám alatti településeken (ahol kislistás választási rendszer van) nincs túl sok képviselő, s ők általában nem vagy csak kevés tiszteletdíjat vesznek fel, így méltánytalan lenne náluk a létszámcsökkentés, ráadásul a megtakarítás is elhanyagolható.
A nagyobb településeken vegyes szisztéma alapján voksolnak, egyéni képviselőjelöltekre lehet szavazni, ezért át kellene rajzolni a választókerületek határát, ami nem egyszerű feladat. Ráadásul már minden párt döntött jelöltjei személyéről.
A kompenzációs listáról bekerülő politikusokat pedig meg lehetne rostálni ugyan, de azok száma a választókerületekhez igazodik, így egy jelentősebb mérséklés aránytalan politikai összetételű képviselő-testületek kialakulásával járna. Ezért itt várhatóan minden marad a régiben. Viszont a csak listás szavazás alapján létrejövő megyei képviselő-testületek átlagosan húsz százalékkal lesznek kisebbek, a fővárosban a jelenlegi 66 helyett 55 megbízott marad.
Változás lesz továbbá az is, hogy a települési önkormányzatok mandátuma – kivételesen – hat évre szólna, hogy a jövőben a parlamenti ciklus felénél legyenek a választások. A megyei képviselőké viszont csak három évre – ezzel lehet elérni, hogy 2009-ben már regionális képviselőket juttassanak be a polgárok helyettük az önkormányzatokba. Azt még nem lehet tudni, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek mi lesz a sorsa, ez attól függ, mennyiben tekintik majd Budapestet regionális területi egységnek.
