E-mail marketing: érdemes kipróbálni

Jól meghatározott célközönség, testreszabottság, gyorsaság, költséghatékonyság – az e-mail marketing számos előnyt kínál az egyéb marketingeszközökhöz képest, ám a hazai vállalatok többsége nem használja ki kellő tudatossággal az ebben rejlő előnyöket, illetve ha alkalmazzák is, akkor sem mindig megfelelően. Annak ellenére sem, hogy – szakértők szerint – nincs ennél alkalmasabb marketingmódszer, ha valamilyen célzott, testreszabott ajánlattal (mint például tanfolyam, egyedi termék, akció) kíván a vállalat megcélozni egy adott vevőkört, vagy akár kisebb felmérések elkészítésében, a személyes kommunikáció, a lojalitás építésében gondolkodik.

Takács Borbála, a Mirai Interactive senior médiatervezője szerint a marketingeszköz kihasználatlanságának több oka is lehet; első helyen az adatbázisok hiányát említi. Grégász Zsolt, az Arcus Interactive Group médiaigazgatója is a cégek saját adatbázisának építésében és használatában lát elmaradást a nemzetközi helyzethez képest. Ma még viszonylag kevés cégről mondható el, hogy tudatosan, kampányokkal és egyéb módon regisztrálja a cég termékei, szolgáltatásai iránt érdeklődők adatait, és tudatosan folytat velük rendszeres kommunikációt – magyarázta a szakember.

E-mail reklámok küldéséhez három forrást alkalmazhatnak a cégek: egyrészt egy adott portál hírlevelében vásárolnak megjelenést PR-cikk, linkek vagy banner formájában, ebben az esetben a portál hírlevelére feliratkozott látogatók kapják meg a levelet, másfelől egy online direktmarketing-adatbázist kezelő cégtől vásárolhatnak adatbázist. Ilyenkor a hirdető nem ismeri az ott szereplők adatait, de számos, némely esetben akár 150-nél több szempont – mint például nem, kor, lakhely, iskolai végzettség, érdeklődés – szerint tudja azt szűkíteni – mutatott rá Berényi Konrád, az Onlinemarketing.hu Kft. tanácsadója. (A nagyobb hazai adatbázislisták közé sorolható az Origó Freemail adatbázisára épülő Optimail, a saját épített adatbázist kiépített Optimusz és Maxima és a Mail Hungary adatbázisaira épülő edMax.) A harmadik forrást a hirdető vállalat saját adatbázisa jelentheti, amely egyúttal a leghatékonyabbnak tekinthető, hiszen a saját adatbázisnál már eleve a szerint gyűjt információt a cég, amire szüksége van. Ám mint a szakértők rámutattak, egyelőre ez a változat a legritkább, mivel ennek alapfeltétele egy olyan CRM-rendszer (ügyfélkapcsolati rendszer), amellyel jelenleg kevés vállalat dicsekedhet.

Hogyan építhetnek saját adatbázist a vállalatok? A leggyakoribb verzió a promóció, az ehhez kapcsolódó játék, nyereményjáték.

Ez megvalósítható egy kampány keretein belül, de előfordul úgynevezett co-regisztráció is, amikor egy online direkt marketing céggel közösen indít játékot a vállalat, felhasználva a már létező adatbázist, illetve az esetlegesen meglévő egyéb megjelenési lehetőségeket – emelte ki Grégász Zsolt. Megoldást jelenthet az is – tette hozzá –, ha például ingyenes tanácsadásra vagy éppen tesztvezetésre lehet náluk regisztrálni. Fontos azonban, hogy ilyen alkalmakkor is jelezze a vállalat a felhasználónak, hogy a regisztrációjával hozzájárul, hogy az adott cég adatbázisába kerülve marketingcélú üzenetet is kaphat. Saját e-mail listát építhet a cég a saját vagy más cégek honlapján, kérdőívvel is, a lényeg, hogy a felhasználók regisztráljanak, megadják azokat az adatokat, amelyek a hirdető számára fontosak – fogalmazott Takács Borbála. Pár hét alatt akár többezres adatbázis felépítése is lehetséges Berényi Konrád szerint, aki úgy tapasztalja: a hírlevélre történő feliratkozás lehetőségével is jóval kevesebb cég él, mint az optimális lenne, illetve a direkt e-mail kampányokat is általában azok használják, akik amúgy is használják az online hirdetéseket.

Jól tagolt legyen, könnyen, gyorsan át lehessen látni, képeket, illusztrációkat is tartalmazzon – Grégész Zsolt, az Arcus médiaigazgatójának tanácsa szerint leginkább erre érdemes a cégnek figyelnie az e-mail megírásakor. A tapasztalat az – tette hozzá –, hogy a képek mögé helyezett linkekre nagyobb számban kattintanak, mint a szöveges részre. A levélnek figyelemfelhívónak kell lennie, ám mindent nem szükséges elmondani benne, a bővebb információt elég a weboldalon megadni – javasolja Berényi Konrád, hozzátéve: a levél megírásánál mindig az olvasó fejével kell gondolkodni. Takács Borbála úgy látja, lényeges, hogy olyan megoldással készüljön, amely felismeri a címzett gépének technikai kapacitásait, és olyan formátumban jeleníti meg számára a levél tartalmát, amit meg is tud nézni. A méretét illetően célszerű azt is figyelembe venni, hogy ne legyen nagyobb, mint amennyit bármelyik levelezőrendszer fogadni képes.

A levélküldés gyakorisága is sok tényezőtől függ – emelik ki a szakértők, de egybehangzó véleményük szerint egy héten csak nagyon indokolt esetben szabad egynél többször küldeni. Talán az a legjobb megközelítés – jegyzik meg –, hogy akkor küldjünk e-mailt, ha van mondanivalónk.

Nagyon gyors, az e-mail kampány használatának az eldöntése és a kiküldés között 1-2 napnál nem kell többnek eltelnie.

Költséghatékony: egy bérbe vett lista esetében is nettó 50 forint körüli öszszeg, míg ha saját adatbázist használ a cég, ez még alacsonyabb.

Magas az átkattintási aránya, az esetleges továbbküldésekkel az elérés megsokszorozódik. Az e-mail kampányok esetében is készülnek nagyon pontos statisztikák: például hányan nyitották ki a levelet, hányan és hova kattintottak.

Nagyon gyors, az e-mail kampány használatának az eldöntése és a kiküldés között 1-2 napnál nem kell többnek eltelnie.

Költséghatékony: egy bérbe vett lista esetében is nettó 50 forint körüli öszszeg, míg ha saját adatbázist használ a cég, ez még alacsonyabb.

Magas az átkattintási aránya, az esetleges továbbküldésekkel az elérés megsokszorozódik. Az e-mail kampányok esetében is készülnek nagyon pontos statisztikák: például hányan nyitották ki a levelet, hányan és hova kattintottak. Mikor érdemes hírlevelet írnia a cégnek? Ha van elég mondanivalója a társaságnak, azaz a tartalom valóban érdekes. Ellenkező esetben egy idő után egyre többen iratkoznak le róla, avagy már meg sem nézik később, hanem küldik a „kukába”.

Amikor egy cég online marketingstratégiáját megtervezik, akkor fel kell tudnia mérni, érdemes-e hírlevelet indítani, és ha igen, akkor milyen rendszerességgel és milyen formátumút. Milyen a jó e-mail marketinglevél? Fontos a levél tárgya; érdektelen szöveg esetén sokszor ki sem nyitják az e-mailt, ezért azt úgy kell megfogalmazni, hogy érdemes legyen rákattintani az üzenetre.

Nem célszerű túl hoszszúnak lennie, a célja a figyelem felkeltése és az alapinformációk közlése; ha érdekli az illetőt a tartalom, úgyis továbbkattint a levélből.

Adjuk meg, hol juthat bővebb információhoz, tartalmazzon linket a cég weboldalára.

Ügyeljünk a technikai követelményekre, ne terheljük a felhasználót többmegás e-maillel, 100-150 kb-nál lehetőleg ne legyen nagyobb a levél mérete, flashcsatolmányt ne tartalmazzon, ezt a biztonsági rendszerek jelentős része be sem engedi.-->