Egy tőkeigényes ágazat: a biotech

Habár még viszonylag kicsi ma Magyarországon a biotechnológiával foglalkozó üzlet- és szakemberek közössége, és az ágazat hozzájárulása a magyar gazdasághoz is relatíve csekély – valami azonban mintha mozdulni látszana. Az elmúlt bő egy évben elkészült a biotechnológiai stratégia, annak akcióterve, s elindultak folyamatok. A piaci szereplők remélik, a harmincéves múltú biotechnológia térnyerése megkezdődött nálunk is.

CÉLOK. A célok egyértelműek: 2010-ig Magyarország váljon az uniós csatlakozó országok vezető államává a biotechnológia területén, bejutva Európa tíz legjelentősebb biotech országa közé. Ehhez számos dolognak kell történnie – vélik a szakértők. Például, hogy az elkövetkező években alakuljon száz-kétszáz biotech cég, ezekből – a tapasztalatok alapján – mintegy nyolcvan életképes maradhat fenn, köztük két-három olyan, amelynek százmillió euró feletti a piaci értéke. Azzal számolnak, hogy öt-nyolc (tízmillió eurót meghaladó értékű) közepes, tizenöt-húsz (egy–tíz millió eurós) korai fázisú s negyven-ötven induló cég működne addigra az országban. Tavaly év eleje óta tizenöt-húsz új biotech vállalat alakult.

Arra is szükség lenne, hogy 2-5 újabb k+f beruházás valósuljon meg gyógyszeripari vagy biotechnológiai multinacionális cégeknél – vélik. Mindezekkel egy további törekvés is realizálódhat: néhány ezer, magasan kvalifikált, kiválóan fizetett, nagy hozzáadott értéket termelő új munkahely jöhet létre. E téren is történt előrelépés azóta, hogy tavaly márciusban megszületett a stratégia: olyan jelentős nagyberuházások indultak, mint például a Sanofi-Aventisé.

Miután a biotechben Magyarország még újnak számít a nemzetközi porondon, szükség van arra is, hogy globálisan elismerjék ennek az ágazatnak a „létjogosultságát”, kiváló potenciálját – ehhez masszív nemzetközi jelenlétre van szükség, demonstrálva „feltörekvő” biotechnológiai ország státusunkat. Itt is vannak eredmények – egy sor nemzetközi megmérettetésen, kiállításon, szervezett üzletember-találkozókon nyílt erre lehetőség.

JELEN. Magyarországnak már sikerült felkerülnie a világ biotech térképére – véli Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) elnöke, a Solvo elnök-vezérigazgatója. Ezzel az eredménnyel értékelhető is egyben a tavaly elfogadott kormányzati biotechnológiai stratégia első bő egy éve. Megalkotásához tizenhét ország hasonló koncepcióját vizsgálták meg, kiegészítve a „hungarikumokkal”, s az minden szűk keresztmetszettel egyszerre foglalkozik. Biztató Duda szerint, hogy látszik a komoly kormányzati elkötelezettség a biotech iránt.

Történtek jelentős előrelépések a finanszírozás területén is – mondja. Ez tűnt korábban a legnagyobb problémának. Létrejött a Corvinus Első Innovációs Alap (Celin), és a nagy külföldi, biotechnológiára szakosodott kockázatitőke-alapok egy részének a figyelmét is sikerült felkelteni.

Az égető szakmenedzserhiány problémájának megoldásában sokat segít, hogy az MBSZ a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával beindította az első biotechnológiai menedzserképzési programot. A cél a cégvezetéshez, -működtetéshez szükséges közgazdasági, üzleti ismeretek átadása fiatal tudósoknak, kutatóknak, illetve élettudományi, biotechnológiai alapismeretek átadása közgazdászoknak. A vártnál is jóval nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a képzés iránt – első körben mintegy húsz résztvevőt vártak, ám a kurzusokon több mint százan vesznek részt, s szinte mindannyian jelezték: a következőkön is ott lesznek.

Nagy lépést sikerült tenni a nemzetközi bemutatkozás terén is – számos vásáron, kiállításon vehettek részt a magyarok a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) által közvetített állami támogatással.

Ma már biztosnak látszik, hogy két inkubátorház létesülhet – pályázatok eredményeként –, egy Pécsett és egy Debrecenben. Ilyenekre égető szükség van, hiszen a biotech kutatás-fejlesztés is nagyon drága műfaj, óriási az eszközigénye, s számtalan olyan feltételt kell biztosítani, amelyet nemhogy egy kisebb, de egy közepes cég sem bír el anyagilag. Az inkubátorházak jelenthetnek megoldást, hiszen ott – egy bizonyos bérleti díj fejében – minden körülményt biztosítanak.

Van több példa a kiváló együttműködésre az egyetemek és a piaci szereplők között – tért ki egy másik fontos területre Duda. Példaként a Debreceni Egyetemet hozta fel: vállalkozásbarát a vezetés, támogatják az induló cégeket, amelyek akadémiai tudásból, kutatásból jönnek létre, hasznosítják az ott született szellemi tulajdont. Hasonló folyamatok indultak el Szegeden is.

Ugyanakkor még mindig vannak olyan területek, ahol elengedhetetlen a gyökeres változtatás – mutatott rá. Nem megoldott a külföldön dolgozó, kutató magyarok hazacsábításának kérdése, bár bizonyos lépések történtek. Ennek egyik okára világított rá egy általuk végzett felmérés: kiderült, a biotech fejlődés legnagyobb gátjának a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés magyarországi rendszerének tekintélyelvű berögzöttségét tartják. A magyar biotech vállalatok szerint könynyebb megállapodni egy külföldi egyetemmel és kutatóintézettel, mint egy magyarországival. Ez azonban elsősorban a rendszer hibája – véli Duda. Ezen a helyzeten változtatni kell.

S ha már felsőoktatás – az elnök komoly problémának tartja, hogy a magyar egyetemek-főiskolák ontják az olyan diplomásokat, akik ezrével nem tudnak elhelyezkedni, s közben csökken a műszaki és természettudományos képzésben részt vevők száma. Európában csak nálunk van így, másutt ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, s a kibocsátott diplomások átlag harminc százaléka ebből a körből kerül ki.

Mindezen problémák ellenére a biotechnológia mint iparág Magyarországon látványosan fejlődik – mutatott rá. A szövetség taglétszáma egy év alatt megduplázódott, ma már mintegy hatvanan vannak. Folyamatosan alakulnak az új, jó technológiára épülő vállalatok – erre szükség is van, hiszen az iparág jellemzője, hogy csak tíz százalék tud fennmaradni. A régióban Magyarország messze az élen jár – például a cseheknél, lengyeleknél, szlovákoknál még szövetség sem alakult. Ugyanakkor a biotechnológia területén jelentős országokkal összehasonlítva még nagyon az út elején járunk – Svédországban például kétszázötven ilyen cég működik.

TÁMOGATÁS. Több, a biotechnológiában „élő” piaci szereplő szerint az elmúlt másfél-két évben kormányzati szinten is megmozdultak a dolgok. Ezt tükrözte Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter országgyűlési bizottsági meghallgatása is. Hangsúllyal beszélt az egészségipar – benne a biotechnológia és a gyógyszerkutatás – fontosságáról a versenyképesség szemszögéből (is). Az általa kiemelt három fő terület egyikének a tudásalapú gazdaságot nevezte meg, s mint mondta: a többi között tőkepiaci eszközökkel is segítik ezek fejlődését (ilyen például a Magvető tőkeprogram az innovatív, fiatal vállalkozások számára). Kilátásba helyezte, hogy kidolgozzák a befektetési szabályokat a kockázatitőke-befektetők számára. A humánerőforrás oldalát is érintve azt mondta: a műszaki, orvosi, természettudományi felsőoktatási képzésben részt vevők keretszámát a piaci igények alapján növelik. Azt is jelezte: az eddiginél jóval szélesebb körben vonják majd be a vállalati szakembereket a felsőfokú képzésbe, s elősegítik az oktatásban dolgozók részvételét a vállalati projektekben. Erősítik a kutatók, tudósok hazatérését elősegítő programokat – ígérte. A támogatáspolitika kapcsán jelezte: stratégiai fókusznak tekinti a kutatás-fejlesztés, innováció pénzügyi eszközökkel történő támogatását.

KITEKINTŐ. A biotechnológiai iparág a nyugat-európai országokkal összehasonlítva Magyarországon még kezdeti fázisban van, de erőteljes ütemben bővül, fejlődése rendkívül ígéretes, az a magyar gazdaság motorjává válhat – a többi között ezt szögezi le az Ernst & Young idei globális biotechnológiai felmérése.

Tavaly egyébként a tőzsdén jegyzett európai cégek árbevételei az előző év ötszázalékos csökkenésével szemben 17 százalékkal nőttek. A finanszírozás terén 2005 minden eddiginél jobb év volt az európai biotech számára: a vállalatok 3,2 milliárd euró tőkét teremtettek elő. Most először az európai biotech az amerikai piacnál több tőkét vont be elsődleges nyilvános részvénykibocsátások (IPO) révén: az európai tőzsdei bevezetések száma a 2004. évi nyolcról huszonháromra emelkedett, a részvénykibocsátásból származó összes bevétel a 2004-es 291 millió euróhoz képest 2005-ben elérte az 560 milliót.

Vélemény

Kálmán Gábor, Az N-Gene elnök-vezérigazgatója: „A magyarországi fejlődő biotechnológiai iparnak sokféle segítségre van szüksége, elsősorban négy fő területen. Az egyik legszűkebb keresztmetszetet a szakterületet ismerő menedzserek hiánya jelenti. Olyan szakembereket kell becsalogatni az ágazatba, akik értenek az üzletfejlesztéshez, vannak technológiai transzferkapcsolataik, jók az eladásban. Égető szükség van szakértő kockázati tőkére is. Az élettudományokra szakosodott kockázatitőke-alapok egész Kelet-Európát ,nem létezőnek’ tekintik. Messze van – vélik. Ám ezen a téren is beindult valami: idehaza kormányzati segítséggel megalakult a Corvinus Első Innovációs Alap – egyébként pont a mi cégünkkel indított. Emellett kormányzati szintű rásegítéssel is sikerült felkelteni az amerikai kockázatitőke-alapok figyelmét a magyar biotechnológiában rejlő lehetőségekre. A magyar biotechnológia esélyei jók, ezt az is mutatja, hogy az elmúlt években szinte a teljes ,ipari nihilből’ kinőtt jó pár olyan cég, amely mára számottevő eredményekkel büszkélkedhet. Miközben nem állt rendelkezésre sem kockázati, sem mezzazine tőke, s nem voltak meg az exit lehetőségek sem, kifejlődtek olyan vállalkozások, mint a ComGenex, a Thales, az N-Gene, a Solvo. Magyarország potenciáljai nagyon jók – emlékezzünk csak: a KGST idején hozzánk osztották ki a gyógyszergyártást. Ez és a magyar élettudományok oktatásának hagyományosan magas színvonala adja az alapot. Nem véletlen, hogy a magyar tudósok például az USA-ban komoly szerepet játszottak-játszanak az élettudományokra alapuló vállalkozásokban. S erre a továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni, mert feltétlenül komoly iparággá válhat Magyarországon a biotechnológia, olyanná, amely magas hozzáadott értéket termel, s ,értékesebb’, mint mondjuk a betanított munkásokat foglalkoztató gyártás.”

I. Humánerőforrás

A 2005–2006-ban kiírt NKTH-pályázatok támogatják az „agyvisszaszívást” – a Jedlik- és Asbóth-program keretében nyolc fő jött haza

Az NKTH segítségével az MBSZ biotechmenedzser-workshopot indított

II. Technológiatranszfer és inkubáció

Az NKTH 2005-ös pályázatain az inkubátorház-tenderen két nyertes pályamű született; a klaszterközpontok esetében öt nyertes pályázatból három kapcsolódik a biotechnológiához

A GKM a régi szabadalmaztatási pályázatát megtartotta (tavaly 80 millió forint volt), s egy újabbat is kiírt – így az idén 110 millió forint áll rendelkezésre

Az NKTH pályázatainak egy része is alkalmas szabadalmaztatás finanszírozására

A MBSZ programot indít az idén stratégiai, üzletviteli és üzletfejlesztési tanácsadás támogatása témában kis- és közepes vállalkozásoknak

III. Kis- és középvállalkozások finanszírozása

Az NKTH az USA SBIR-programja mintájára elindította az Irinyi János-programot, amelynek első döntése után az 1. fázis nyerteseinek közel fele biotechnológiai projekt

NKTH Innocsekk-pályázat

Tavaly novemberben létrejött a Corvinus Első Innovációs Alap (Celin), ötmilliárd forint tőkével, amelynek a biotech az egyik középpontja – az alap befektetései az MFB növekedési hiteleihez önrészként beszámíthatók

IV. Globális pozicionálás, FDI

A GKM leszállította az egyedi elbírálású projektek értékhatárát, amely kedvez a biotech befektetéseknek

Az ITDH segítségével masszív nemzetközi jelenlét konferenciákon országstandokkal, kkv-knak kiállítási és cégek közti tárgyalási lehetőségek biztosításával (BIO2005 miniszteri szeminárium, BIO2006, Cordia, BioSquare stb.)

Az ITDH segítségével az idén márciusban nagy sikerű egyesült államokbeli keleti parti roadshow

ITDH: biotech brosúrák, befektetési projektlisták (eddig két kiadás) Biotechnológia Magyarországon Erősségek

Elismert tudományos kompetenciák – világhírű egyetemi oktatás

Erős kapcsolatrendszer az EU, az USA és Japán egyetemeivel és cégeivel

Szerveződő biotechnológiai ipar – harminc „core biotech”, néhány száz élettudományos cég

Gyógyszeripari hagyományok – bár a biotechnológia és a gyógyszeripar együttműködési potenciálját nem használjuk ki

Innovációbarát IP-jogi környezet – új innovációs törvény

Magyarország az infokommunikációban – méretéhez képest – erős – ez segíti a biotech fejlődését is

Gyengeségek

Kevés az itthon maradt alkalmazott kutató – legtöbben külföldre távoztak-távoznak

Kevés a biotech menedzser – jelenleg néhány tíz fő

A tőkeellátottság gyakorlatilag teljes hiánya – összesen négy biotech-tőkeemelés 1990 óta

Biotechnológiai facilitások szinte teljes hiánya – inkubátorházak, kutatóparkok

A biotech cégek között kevés a gyógyszerkutató – a legtöbb vállalat a nemzetközi gyógyszeripar technológia- és eszközbeszállítója

Szektormarketing- és PR-hiányosságok – kevesen gondolnak Magyarországra mint biotech hatalomra (itthon és külföldön egyaránt)-->