Gyurcsány: "Nem az a dolgunk, hogy az országot sanyargassuk"
Gyurcsány Ferenc hétvégi internetes naplóbejegyzésében a megszorító intézkedésekről ír. "Mitől van ez a rendkívül egyszerű hit, hogy az állam pénzügyeinek rendbetétele az egyenlő a megszorításokkal?" - teszi fel a kérdést a miniszterelnök, majd választ is ad rá: "Nem az a dolgunk, hogy az országot sanyargassuk, de ha nem jól mennek a pénzügyek, akkor okosan végig kell gondolni az állam egész működését. A világ legkönnyebb dolga lenne azt mondani, hogy mindenkitől elveszünk egy csomó pénzt, aztán hadd menjen minden tovább. Éppen ez lenne a legrosszabb megoldás. Ilyet nem tennék. Méltatlan lenne az országhoz is, meg hozzánk is."
Ezek után a kormányfő mepróbálja tágabb összefüggésekbe helyezni az azóta bejelentett intézkedéseket. Blogjában két dolgot emel ki: az egyik az államrendszer reformja, amellyel szerinte százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást lehet elérni, a másik pedig az adóelkerülők fizetésre kötelezése, az adózók körének szélesítése. A hangsúlyok érthetők, hiszen ezek népszerűnek mondható lépések, a fájdalmasabb intézkedésekről ekkor még nem írt.
"Ha a pénzügyek nem jól mennek, az mindig valaminek a következménye. Az okokat kell megtalálni, az okokat kell kiigazítani. Az ok, az okok között sok minden van. Első helyen az állam bürokratikus működése, annak minden következményével. Számtalan átláthatatlan hivatallal, indokolatlanul foglalkoztatott köztisztviselőkkel. Jobb munkaszervezéssel kevesebből is több szolgáltatást tudnánk nyújtani az embereknek. Ez az első. Ehhez átalakítások, átszervezések tömege kell. A megyei önkormányzati és igazgatási rendszer átalakítása azt is jelenthetné, hogy annak a 35 milliárd forintnak, amennyit ma elköltünk a megyei igazgatásra, a nagy része megtakarítható lenne. Az állami vezetők számát most ebben a folyamatban közel felére csökkentjük. Azaz az első és a legfontosabb, hogy hozzányúljunk az igazgatás, a politika, az önkormányzati világ működéséhez. 100 milliárdos nagyságrendet lehet megtakarítani.
A második feladat, hogy utolérjük azokat, akik eddig nem fizettek adót. Sokan vannak ilyenek. Itt is csak egy példát hadd említsek. Az elmúlt években az adóhivatal évente pár száz vagyonosodási vizsgálatot végzett. Ez azt jelenti, hogy megnézték, hogy az elmúlt 5-6 év bevallott jövedelme és a vagyongyarapodás hogyan viszonyult egymáshoz. És láss csodát: minden egyes vizsgálatnál átlagban 10 millió forintos, nem tévedés, 10 millió forintos adóhiányt állapítottak meg. Ha ez így van, akkor a következő évtől évente nem pár száz, hanem 10 ezer vagyonosodási vizsgálatot fogunk elvégezni. Mert muszáj részt venni abban a közös felelősségben, hogy az országot finanszírozzuk. Nem lehet a kiskeresetű alkalmazottakra, munkásokra hagyni az adófizetés kötelezettségét. A pénzügyi és adózási fegyelem megerősítése, az erre vonatkozó szabályok átalakítása, a nyomozati jogkörök egységesítése, az eltitkolt jövedelmek kifehérítése ugyancsak 100 milliárdokat hoz a konyhára. Igaz, ez sokkal macerásabb, mint egy-egy adókulcsot felemelni, de az okokat kell megszüntetni, nem csak a következményt" - véli a kormányfő, noha azért erre is adott néhány példát az eva, az áfa, a jövedéki adók emelésével, a szolidaritási adó bevezetésével. És mintha ezekből lenne több.
Nem fájdalmas kiigazításra, hanem okos reformokra és felelős közösségvállalásra van szükség. Ezt fogjuk csinálni és némileg elszomorítjuk majd ellenzékünket. Mert ők nagyon szerettek volna már egy brutális, nagyon fájdalmas kiigazítást. Ehelyett nem kérünk vállalhatatlan terheket, nem kívánunk radikális adóemelési programba fogni. Változtatni kívánunk azon a kultúrán, ahol az állam tetszőlegesen költekezhet, azok pedig, akiknek a legjobban megy, következmény nélkül eltitkolhatják jövedelmüket. Ez nincsen rendben! És ha ezt megtesszük, akkor nem kell elviselhetetlen mennyiségű terhet rakni az emberekre" - írja Gyurcsány Ferenc. (amoba.hu - VGO)
