Megtérülnek a beruházások

Milliárdos stadionberuházásainak biztos megtérülését várja Németország a most zajló labdarúgó-világbajnokság után. Erre minden esélye megvan, arénái ugyanis az európai focibajnokságokat tekintve a leglátogatottabb létesítményeknek számítanak, ráadásul a Bundesliga-meccsek rajongói a stadionban való tartózkodás alatt egyre több pénzt költenek el.

A vb-mérkőzéseknek otthont adó tizenkét aréna többsége már 1974-ben is világbajnoki helyszín volt. A létesítményeket nem erre az alkalomra – úgymond szükségből – újították fel, az utóbbi években folyamatosan fejlesztették ezeket: csak az elmúlt tíz esztendőben átlagosan 145 millió eurót fordítottak a stadionok állapotának korszerűsítésére az együttesek.

Ezt egészítette ki az ugyanezen időszakra szóló, 897 millió eurónyi stadiontársasági befektetés, valamint egy harmadik féltől származó, 643 millió eurós invesztíció.

A német szurkolókat tehát már évek óta komfortos, magas színvonalú kiszolgálás fogadta. A mostani, körülbelül 1,4 milliárd eurós infrastrukturális fejlesztés – köztük a teljesen új arénák felépítése – szinte egészen biztosan megtérül, hiszen a Bundesliga-csapatok bajnokijai is telt házas mérkőzéseket rendezhetnek.

Az átlagosan 35 183 nézőszámú találkozóival a legnépszerűbb bajnokságnak bizonyult a Bundesliga, maga mögé utasítva az angol (33 900 fő/mérkőzés), valamint a spanyol (27 800 fő/mérkőzés) bajnokságot.

Mindez már csak azért is különösen fontos, mert például a legutóbbi Eb-t rendező Portugáliában igencsak komoly probléma megtölteni a 2004-es kontinensbajnokságra felépített/újított arénákat: a harmincezres kapacitású létesítményekben többnyire csak néhányezer fős nézősereg előtt játszanak a csapatok.

Csupán három klub: az FC Porto, a Sporting és a Benfica tud tízezer fősnél nagyobb szurkolótábort szórakoztatni, miközben a teljes kapacitáskihasználtság mindössze 16-18 százalékos.

Ráadásul: amíg gazdasági fejlettsége, mérete, infrastrukturális fejlesztési igényei miatt hazánk számára is mintául szolgáló Portugáliában az előírásoknak megfelelő stadionok felépítését állami és önkormányzati pénzekből is finanszírozták, addig a Németországban a magántőke is komolyan hozzájárult a modernizáláshoz.

Hamburg esetében összesen 86 millió euróval vették ki részüket a 97 milliós teljes beruházásból. A gelsenkircheni Schalke-aréna pedig tisztán magánfinanszírozású. Az összesen 191 millió eurós projektbe 5,1 millió euróval még a szurkolók is beszálltak. A sor még folytatható Kölnnel és a müncheni Allianz Stadionnal.

Persze Németországban is akad olyan helyszín, például Lipcse, ahol a megtérülés kétséges, hiszen nincs első osztályú csapata. A többi város azonban hosszú távon behozza a ráfordított milliókat.

Ennek biztosítéka a robbanásszerű fejlődésnek indult Bundesliga maga, ahol az átlagos nézőszám három bajnoki szezonon belül átlagosan 3272 fővel nőtt. Rengeteg tartalék van a jegyárakban is, annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőkben majdnem két euróval, átlagosan 16,81 euróra emelkedett.

Nemzetközi összehasonlításban azonban ez még mindig alacsonynak számít, az angol Premiershipben ugyanis ennél jóval többe, 44 euróba kerülnek a belépők, az olasz Serie A-ban is átlagosan 25 euró egy jegy és még a spanyol Primera Divisionban is 24-et kell leszurkolni a belépőkért.

Mindezeken túlmenően a bérletesek aránya folyamatosan nő, a 2004/05 szezonban már elérte az 54,53 százalékot. Werner Hackmann, a Bundesliga elnöke igen bizakodó, mert a merchandising- és a mérkőzésnapi bevételek évről évre növekszenek.

Az adózás utáni átlagos eredmény a három évvel ezelőtti 2,2 millió eurós negatívumból a 2004/05 bajnoki szezont zárva már 3,128 millió eurós pozitívumba fordult. A közvetlenül a világbajnokságtól várt bevételek is nagy valószínűséggel teljesülnek. Franz Beckenbauer szervezőbizottsági elnök bejelentése szerint ugyanis gyakorlatilag mind a 3,2 millió jegyet értékesítették.

A legjelentősebb stadion-névszponzori kötelezettségek átlagosan évi hatmillió eurónyi bevételt jelentenek az üzemeltetőknek. Ám ezek az összegek nem érik el a legnagyobb mezszponzori megállapodások nagyságrendjét.

A legjelentősebb stadion-névszponzori kötelezettségek átlagosan évi hatmillió eurónyi bevételt jelentenek az üzemeltetőknek. Ám ezek az összegek nem érik el a legnagyobb mezszponzori megállapodások nagyságrendjét. -->