Miért van annyi volt Kiszes a Gyurcsány-kormányban?
A kormány több mint fele a KISZ-ben kezdte a politikai pályafutását. Gyurcsány Ferenc láthatóan nem sokat pepecselt azzal, hogy más körből is bevonjon szakembereket a kabinetjébe. Az egyik magyarázat alapján csak bennük bízhat. A történtek más olvasata szerint a közös nyelv köti össze őket. Egy harmadik érvelés pedig úgy szól: nem volt más választása, ilyen a magyar értelmiség.
A kabinet 12 tagja közül 6 kezdte politikai pályafutását a KISZ-ben, míg a fejlesztési ügynökség vezetője, Bajnai Gordon is az állampárt ifjúsági szervezetében tevékenykedett. A kormányfő például Petrétei József jelenlegi igazságügyminiszterrel a pécsi szervezetben találkozott. Gyurcsány aztán az országos vezetés tagja lett, ahol találkozott Szilvásy Györggyel (kancellária) és Kiss Péterrel (munkaügy), de Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterjelölt is tanított a KISZ Központi Iskoláján. Szekeres Imre (hadügy) a veszprémi KISZ tagja volt.
Debreczeni József politológus, "Az új miniszterelnök” című új Gyurcsány-portrékötet szerzője szerint nem kell messzemenő következtetéseket levonni mindebből, hisz Magyarország történelmi múltjából adódóan alacsony azon értelmiségiek száma, akiknek ne lett volna köze az MSZMP-hez vagy a KISZ-hez. "Az Orbán-kormány fele – Stumpftól Martonyiig – egykori MSZMP-s volt. Gyurcsány teljesítménye, jelesül, hogy megnyerte a választásokat, valódi tehetségre utal, és demokratikus játékszabályok alapján jutott a csúcsra” –hangsúlyozta Debreczeni, aki – mint mondta – maga is egykori KISZ-esnek számít.
Lánczi András, a Corvinus Egyetem politológiai tanszékvezetője szerint közös politikai szocializációjuk folytán leginkább egymásban bízhatnak, és a hatalom logikája szerint nemcsak megszerezni kell a hatalmat, hanem meg is kell őrizni. (Hírszerző)
