Mindenre kihat a felmelegedés
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai a gazdaság egészét átjárják – állapítja meg az Európai Bizottság felkérésére e témában született legutóbbi tanulmány. Az AEA Technology és a Stockholm Environment Institute által készített elemzés szerint a globális felmelegedés hátrányosan érinti az energiafelhasználást, a vízgazdálkodást, a mezőgazdaságot, az egészségügyet, az infrastruktúrát, az idegenforgalmat, a partvédelmet, de még a társadalmi magatartásformákat is.
Globális kitekintésében a tanulmány leszögezi, hogy akár már egy Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés is képes szélsőséges hatások kiváltására, bár ilyen fokú változás egyes, magasabb szélességi fokon vagy nagyobb tengerszint feletti magasságon lévő térségekben járhat kedvező hatással is. Ha a melegedés három Celsius-fok alatt van, az eltolódásnak már akkor is a kedvezőtlen piaci hatásai kerülnek túlsúlyba, ennél is nagyobb hőmérséklet-emelkedésnél azonban a megszokott természeti folyamatok a világ számos pontján megszakadnak, leállnak – egyelőre beláthatatlan gazdasági következményekkel.
Az Európára vonatkozó részben a jelentés megállapítja, hogy az éghajlati változásoknak tudható be az 1980 óta tapasztalt természeti katasztrófák 64 százaléka, és a rendkívüli eseményekre visszavezethető gazdasági veszteségek 79 százaléka. Míg Európa középső és északi vidékein sokasodtak a súlyos pusztítással járó áradások, addig Dél-Európában gyakoribbá váltak a szárazsággal sújtó időszakok és a vízgazdálkodási zavarok. Az Alpok gleccserei 1850 és 1980 között tömegük egyharmadát veszítették el, a maradéknak azóta további 20-30 százaléka olvadt el. A hóval borított területek csökkentek, csakúgy, mint azon napoknak átlagos száma, ameddig a hó megmaradt. A hőmérséklet emelkedésének tudják be az agyvelőgyulladást okozó kullancsokkal és a Lyme-kór kórokozójával való fertőzöttség terjedését.
A két kutatóintézet által készített jelentés az európai légköri hőmérséklet 2–6,3 százalékos emelkedésével számol az 1990–2100 közötti időszakra; ez azt jelenti, hogy a természeti katasztrófák számának az utóbbi évtizedekben tapasztalt növekedése tovább folytatódik, az okozott károk értékével egyetemben. A változásból csak a kontinens északi területeinek mezőgazdasága tud valamelyest profitálni, ahol várhatóan tovább javulnak a hozamok. Dél-Európában ezzel szemben a 2003-as szárazság idején tapasztalt 30 százalékosnál is nagyobb kiesés megismétlődésével kell számolni.
A jelentés azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy folytassa az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogását célzó kampányt. Ha pedig ez – a globális partnerek együttműködésének hiánya miatt – nem hozná meg a kívánt eredményt, akkor előrelátó módon dolgozzon ki programokat a várhatóan fokozódó károk kivédésére. Ez ugyanis – hangzik az ajánlás – még mindig jóval olcsóbb, mint ha kényszer hatására, az utolsó pillanatban, vészhelyzetben kell cselekedni, vagy ha utólag kell gondoskodni a károk helyreállításáról.
Tények a klímaváltozásról
Forrás: Európai BizottságSzáz év alatt Európában egy fokkal nőtt az éves átlaghőmérséklet
A mérések kezdete óta az eddigi legmelegebb év 2005 volt
A légkör széndioxid-koncentrációja magasabb, mint eddig bármikor
A sarkok jegének vastagsága 40 százalékkal csökkent
Az átlagos tengerszint száz év alatt 10–25 cm-t emelkedett
Az üvegházhatás egyharmadáért az emberi tevékenység felelős
Az ember okozta üvegházhatás kétharmada a szén-dioxid „műve”
Az EU-ban egy fő évente átlag 11 tonna üvegházgázt bocsát ki
Az üvegházgáz-kibocsátás tíz százaléka a személyautók „műve”
Az EU energiafogyasztásának 13 százalékát a lakásfűtés teszi ki
Száz év alatt Európában egy fokkal nőtt az éves átlaghőmérséklet
A mérések kezdete óta az eddigi legmelegebb év 2005 volt
A légkör széndioxid-koncentrációja magasabb, mint eddig bármikor
A sarkok jegének vastagsága 40 százalékkal csökkent
Az átlagos tengerszint száz év alatt 10–25 cm-t emelkedett
Az üvegházhatás egyharmadáért az emberi tevékenység felelős
Az ember okozta üvegházhatás kétharmada a szén-dioxid „műve”
Az EU-ban egy fő évente átlag 11 tonna üvegházgázt bocsát ki
Az üvegházgáz-kibocsátás tíz százaléka a személyautók „műve”
Az EU energiafogyasztásának 13 százalékát a lakásfűtés teszi ki A klímaváltozás várható hatásai Forrás: Európai Bizottság
2100-ra további 2,0–6,3 fokkal nőhet Európa átlaghőmérséklete
A svájci Alpok gleccsereinek 75 százaléka eltűnik 2050-re
Az átlagos tengerszint 2100-ra akár hat métert is emelkedhet
A vízszintemelkedés 88 millió part menti lakost sodor veszélybe
Gyengülhet a Golf-áramlat, emiatt „lehűlhet” Európa
A föld lakosságának 40 százaléka nem jut megfelelő ivóvízhez
Egyre szélsőségesebb időjárás: több árvíz, aszály, vihar, hurrikán
A szélsőséges időjárás növeli az újszülött- és csecsemőhalandóságot
Számos állat- és növényfaj kihal élőhelyének megváltozása miatt
Egyes trópusi betegségek (pl. malária) északabbra húzódnak-->
