Profitáljanak az új törvényből!

A július elsejétől hatályos új társasági törvény a jelenleginél nagyobb szabadságot ad a cégalapítóknak és a már működő vállalkozásoknak – hívta fel a figyelmet a többnyire kedvező változásokra rovatunkban legutóbb Trinn Gábor ügyvéd. Ezúttal is azt javasolja, hogy akit érint, tanulmányozza át alaposan az új rendelkezéseket, melyekből a cégtulajdonosok profitálhatnak.

A vezető tisztségviselők pozíciójával kapcsolatban fontos, hogy ők ezentúl nem tölthetik be posztjukat a cégnél munkaszerződéssel. Tevékenységük eredményességének vagy eredménytelenségének mércéjéül szolgálhat egy új jogintézmény, az úgynevezett felmentvény. Alkalmazásáról a társasági szerződésben kell rendelkezni. Ha az előírja, úgy a társaság évente napirendre tűzi a vezető tisztségviselők előző üzleti évben végzett munkájának értékelését, és határoz arról, megadja-e számukra a felmentvényt, vagy sem. A felmentvény megadásával azt igazolja, hogy az érintettek az értékelt időszakban a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték feladataikat. Ennek nagy jelentősége lehet például akkor, ha utóbb bajba kerül a cég, és felmerül a vezetők felelőssége. Igaz az is: a bíróság utólag jogerősen megállapíthatja, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. Ez esetben a felmentvény hatálytalanná válik.

A korlátolt felelősségű társaságra és az rt.-re vonatkozó újdonságok közül Trinn Gábor kiemelte az apporttal kapcsolatos szabályokat, így különösen azt, hogy rt. és – a törvényszöveg értelmezéséből kitűnően – kft. is alapítható kizárólag apporttal. A törvény előírja azt is: ha a kft. alapításakor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Új és üdvözlendő rendelkezések érvényesülnek az osztalékkifizetésre, amennyiben azokat a tagok a társasági szerződésbe foglalják – mondta Trinn Gábor. Ha az alapító okirat előírja, úgy az ügyvezetőnek nyilatkoznia kell a taggyűlés előtt arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezői érdekek érvényesülését. Amennyiben a nyilatkozatot elmulasztja, és a kifizetéssel vagy valótlan nyilatkozat megtételével kárt okoz, azért a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint felel az ügyvezető. Ismét csak a tagok – társasági szerződésben rögzített – elhatározásán múlik, hogy az osztalékot nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kapják meg az érdekeltek. Tilos viszont a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság az osztalék fizetéséről sem határozhatna – szögezi le a törvény.

Korszerű, a technikai fejlődést is figyelembe vevő szabályok vonatkoznak a társaság legfőbb szervére, a taggyűlésre. Fontos újdonság, hogy ha a taggyűlés nem volt határozatképes, akkor ez és a megismételt taggyűlés között – amennyiben a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – legalább három, legfeljebb tizenöt napnak kell eltelnie – mondja ki a törvény. Tehát nem fordulhat elő, hogy néhány órán belül ismét „összerántják” a tagokat, és hoznak egy olyan határozatot, amellyel a jelen nem lévők esetleg nem értenének egyet.

Felmentvény a vezető tisztségviselőnek

Kft. és rt. alapítása apporttal

Korlátok az osztalékfizetésnél

Lehetőség „távtaggyűlésre”

Felmentvény a vezető tisztségviselőnek

Kft. és rt. alapítása apporttal

Korlátok az osztalékfizetésnél

Lehetőség „távtaggyűlésre” Nem feltétel a személyes jelenlét Mód lesz arra – ha a társasági szerződés így rendelkezik –, hogy a taggyűlésen a tagok nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem más, erre alkalmas, az egymás közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Erre természetesen csak olyan eszközök használhatók, amelyekkel a résztvevők személye megállapítható.

Az ilyen taggyűlésen elhangzottakat és határozatokat is rögzíteni szükséges, mégpedig az ügyvezető által hitelesített jegyzőkönyvben, hogy minden utólag is ellenőrizhető legyen.-->