Információt három kattintással!

Ha másnak is van, nekem miért ne legyen? – alighanem több vállalkozás internetes honlapjának megszületése mögött effajta indok húzódik meg, ám ha ezen oldalak látogatottságát vesszük górcső alá, a legkevésbé sikeresek közé sorolhatóak. A legtipikusabb és egyben a legfájóbb hiba, amelyet elkövethet egy cég, hogy nem tisztázza kellőképpen, milyen célból szeretne weboldal építésébe fogni – emelte ki Széll András, a Sakkom Interaktív marketingkommunikációs és PR-ügynökség ügyvezetője. A megrendelők azonban sokszor csak egy internetes jelenlétet kívánnak elérni, azaz egy „szükséges” beruházásként fogják fel, ami üzleti szempontból jó eséllyel feleslegessé is válik. A webfejlesztés nem csupán egy weblap leprogramozása, hanem online marketingkommunikáció, sőt sok esetben komplett online üzletmenet felépítése – hangsúlyozta Szigetvári Csilla, az ACT International tanácsadója. Éppen ezért szükséges, hogy a fejlesztőnek megfelelő szakmai háttere legyen, proaktív hozzáállást tanúsítson, és a web kínálta lehetőségeket kevésbé ismerő megbízóknak irányt mutasson. Milyen csoportok látogathatják majd az oldalt? Mit várnak el a honlaptól, s mit vár el a maga a cég a látogatóktól? Ezek olyan kérdések, amelyekre a válaszokat még a weboldal felépítése előtt meg kell adni, hiszen ha ezeket a célokat, igényeket tisztázza a cég, és a weboldalt ezt szem előtt tartva építi fel, akkor már fél győzelmet aratott – jegyezte meg Széll András.

Mi tehát a jó weboldal titka? Képes arra, hogy elérje a megfelelő célcsoportot, az új ügyfelek szerzése mellett a régiek igényeit is kielégíti, a felmerülő kérdésekre gyorsan választ kaphat az odalátogató – hangzik a szakértők válasza. Szigetvári Csilla jó ötletnek tartja azt is, ha a cég megkérdezi a vevőit és ajánlatkérőit, hogy milyen információkat, szolgáltatásokat látnának szívesen leendő weboldalukon. Hiba, ha egy weblap koncepcióját az alapján alakítják ki, hogy a társaság mit akar kommunikálni – hangsúlyozta.

Nem szabad megfeledkezni az interaktivitás lehetőségéről sem, azaz ha a látogatóban kérdések merülnek fel, azokra választ is kapjon. Sőt mint Kolma Kornél, a Sakkom Interaktív társügyvezetője megjegyezte: tulajdonképpen nincs „nem interaktív” weboldal, hiszen a látogató valamilyen módon mindenképpen reagál a tartalomra, amellyel találkozik. A kérdés azonban az, hogy reakciói eljutnak-e a céghez. Az interaktivitás megteremtésének számos módja van, ez lehet egy e-mail cím vagy a „gyík” (gyakran ismételt kérdések), az online ügyfélszolgálat vagy az internetes telefontechnológia integrálása.

Kulcskérdés azonban, hogy a cég mekkora erőforrást tud szánni az interaktivitás kezelésére – fogalmazott Kolma Kornél. A honlaptulajdonosnak ugyanakkor azt is szem előtt kell tartania, hogy a világháló gyors, az internetezők pillanatok alatt eljuthatnak a konkurens weboldalára is, így amikor információt keresnek, a válaszra nem szívesen várnak sokat. Éppen ezért, ha egy e-mail címet feltüntetünk a weboldalon, akkor a beérkező e-maileket még aznap, de legkésőbb egy-két napon belül meg kell válaszolni, különben a cég hitelét veszti. Minden potenciálisan felmerülő kérdés esetén érdemes interaktivitást kialakítani, olyat, amelyik az egyéni kérdésekre válaszol, méghozzá azonnal – magyarázta az ACT International tanácsadója.

A hasznos tartalom nem minden; a társaságnak olyan apróságnak tűnő dolgokra is érdemes figyelmet szentelnie, mint hogy a felhasznált technológiát, a weblap méretét, felbontását és az alkalmazott alternatív megoldásokat a célcsoportra kell szabni, hiszen annak nincs túl sok értelme, ha a technológia „szépsége” miatt a weboldal nem megfelelően jelenik meg a régebbi böngészőt használó látogatók számára, vagy nehezen kezelhetővé válik.

Alighanem a legtöbben jártak már olyan weboldalon, ahol mindent megtaláltak, csak éppen azt nem, amit kerestek. A szakma úgy tartja, hogy minden információ elérhető kell legyen három kattintással – emelte ki Szigetvári Csilla, aki úgy látja: a navigációra is érvényes, hogy a látogató fejével kell gondolkozni. Mit szeretnének először megtudni, amikor egy weboldalra klikkelnek? Milyen kérdés merülhet fel bennük? Mit szeretnének látni? Hogyan zárulhat optimális esetben látogatásuk (például online vásárlással, ajánlatkéréssel, hírlevélre történő feliratkozással)? Ezek mind olyan kérdések, amelyeket nem árt tesztelni a honlapon a beindítás előtt. A navigáció meghatározásában sokat segíthet a „nagymamateszt” – véli Kolma Kornél. A weboldal elkészítése során először egy „html-vázat” érdemes felépíteni, amelyet végigkattintva bejárhatók a navigációs utak. Ha ezen a vázon a laikus felhasználók nem találják meg azonnal a nekik szóló információkat, változtatásra van szükség. Több látogató igényli a szabad szavas kereső meglétét is, remélve, hogy ezzel hamarabb jut a szükséges információhoz, s mint a piaci szakemberek rámutattak: ezek hasznosak lehetnek, ám leginkább akkor érdemes alkalmazni, amikor az oldalon viszonylag sok a szöveges tartalom, és egy-egy kulcsszóval kapcsolatban a cégnek több releváns üzenete is lehet a látogató számára.

Egy jó weboldal fél siker, ám ez mit sem ér, ha a látogatók nem találnak el a honlapra. Komoly hiba, ha egy nagyon jó weblapot hoznak létre, de az nem éri el a célcsoportot – jegyezte meg Szigetvári Csilla. E hiba kiküszöbölésére az egyik legfontosabb eszköz a keresőoptimalizáció, azaz annak elérése, hogy az adott weblap az internetes szabad szavas keresőkben az adott tevékenységi terület szempontjából releváns kifejezésekre az első találatok között legyen. A Sakkom Interaktív ügyvezetői szerint ugyanis amikor termékeket vagy szolgáltatásokat keresnek, az internetezők ritkábban gépelnek be konkrét cégneveket a keresőkbe. Éppen ezért, ha a weboldal a megfelelő kulcsszavakra nem bukkan elő az első találatok között, akkor a cég nem tud üzletet kötni. Az elkészült weboldalt alaposan tesztelni kell, hiszen mindig akadhatnak törött linkek vagy helyesírási hibák.

A láthatóságot segíti, ha a weboldalt technikailag keresőbarát módon építették fel, azaz a Google, illetve a hasonló keresők könnyen tudják olvasni az oldal tartalmát – tanácsolja Kolma Kornél. Ehhez többek között az kell, hogy a szövegeket ne zárt forráskódú technológiával – például flashben – jelenítsék meg, és weboldalunk tartalma feleljen meg vállalatunk profiljának – ha például kerti székeket árulunk, akkor a „kerti szék” szó szerepeljen a szövegben. Az elkészült weblap számára látogatókat szerezhetünk úgy is, ha a hagyományos cégnyomtatványokon, reklámokban, névjegykártyákon is feltüntetjük a címét. FB

A nyelvezet megválasztása területén figyelembe kell venni, hogy a keresők, és a látogatók azt értékelik ha az üzleti profil és a weboldalon található szövegek összhangban állnak egymással.

A nyelvezet megválasztása területén figyelembe kell venni, hogy a keresők, és a látogatók azt értékelik ha az üzleti profil és a weboldalon található szövegek összhangban állnak egymással. A weblap létrehozásának költségei Egy honlap létrehozása már néhány ezer forintból is lehetséges, amennyiben az ember egy úgynevezett template-et vásárol meg, amely tulajdonképpen egy előre elkészített honlapsablon, amelyet ki kell tölteni szöveggel.

Amennyiben a honlapot itthoni webtervező stúdióval készítteti el a cég, úgy az árak a néhány százezertől a 4-5 millió forintos nagyságrendig terjedhetnek – utóbbi már egy vállalatirányítási rendszerrel integrált elektronikus áruház internetes megjelenése lehet.

A kkv-k jellemzően 5–800 ezer forintot költenek honlapjuk fejlesztésére; ez az összeg a tanácsadás mellett többek között az egyedi dizájnt, programozást, tartalommenedzsment-szolgáltatást tartalmazza, a szövegek írásának, illetve a fotózásnak a költségeit nem. Kisvállalatok számára brosúra jellegű site már 2-300 ezer forinttól elképzelhető.

Amennyiben interaktívvá kívánja tenni weboldalát a cég, úgy az legalább 50 ezer forint pluszköltséget jelentene, de az öszszeg akár félmillió forintig is terjedhet. Ez adja a honlap többletértékét, előnyét a versenytársakkal szemben. Fenntartás Ami a fenntartási költségeket illeti, a hostolás (ahol a honlapot elhelyezzük, szerverbérlet) néhány ezer forintot jelent havonta – tipikusan 5-10 ezer forint –, attól függően, hogy milyen szolgáltatások futnak a honlapon (például van-e adatbázis, hírlevél).

A látogatottság mérésére vannak ingyenes lehetőségek (például a Google is biztosít ilyen szolgáltatást Google Analytics néven).

Egy jól működő, nagyvállalatilátogató- és látogatóviselkedés-analizáló szoftver és a hozzá társuló szolgáltatás havidíja az 50 ezer forintot is meghaladhatja.-->