Fekete nap szeptember 1.: többet fizetünk mindenért

A középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra emelkedik, ami érzékenyen érinti a családok költségvetését, hiszen érezhetően növekednek a kiadásaik. Az áfaemelés ugyanis egyebek mellett a gáz- és a távhőszolgáltatás, a vezetékes víz, a tömegközlekedés, valamint az élelmiszerek árában is érzékelhető lesz.

Változik a gázfogyasztáshoz kötődő támogatási rendszer is; ez az évi 3000 köbméternél többet fogyasztók esetében megszűnik, az 1500 és 3000 köbméter közötti fogyasztás esetén az áremelkedés hatása elhanyagolható, 1500 köbméter alatt pedig köbméterenként tíz forinttal még nő is az állami hozzájárulás.

Nő a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adója: a dohányé 5,7 százalékkal, az alkoholé - a bor kivételével - egységesen hét százalékkal.

Havi 125 ezer forint minimális járulékalap a jelenleg minimálbér után járulékot fizető vállalkozók számára. Az összeg januártól 131 ezer forintra nő. Ez a havi, mintegy harmincezer forintos járulékkiadás megduplázódását jelenti. A rendelkezés egyaránt vonatkozik a foglalkoztatókra, a főállású egyéni vállalkozókra, az evázó egyéni és a társas vállalkozókra. A jogszabály sokakat érint, hiszen a minimálbért bevallók száma csaknem egymillió; s közülük hatszázezren munkavállalók, négyszázezren vállalkozók. A törvény azonban lehetőséget biztosít, hogy a csak a minimálbér után fizessék meg a járulékokat. Ehhez adminisztratív feltételeket kell teljesíteni.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke azt mondta: van egy mondat a törvénymódosításban, hogy az adóhatóság ellenőrizheti ezt, különös tekintettel a vállalkozói jövedelmekre. Ennek azonban Vadász Iván szerint nincs értelme, mert az adóhatóságnak ez a dolga.

Az elméletileg lehetséges vizsgálatnál azonban sokkal fontosabb tudni azt a cégvezetőknek, hogy ha - tartva az adóellenőrzéstől- csak a magasabb járulékot fizetik meg, akkor a munkavállalóra eső magasabb adókat is nekik kell állni.

És azon már csak a munkavállaló bosszankodhat, hogy a magasabb járulékfizetésnek nincs semmilyen ellentételezése, azaz például a táppénz sem lesz magasabb, mert azt nem a járulék, hanem a tényleges jövedelem határozza meg.

A munkavállalói járulék 2,5 százalékponttal emelkedik. Az alkalmazásban állókat sújtó megszorítás szerint a járulék január 1-jével további egy százalékponttal nő.

Négy- helyett hatszázalékos egészségügyi járulék. A foglalkoztatottak terhe itt is tovább nő 2007-ben, amikor már hét százalékot kell fizetni.

A cégeknél gyakori természetbeni juttatások terhei ugyancsak nőnek: a most 44 százalékos adó 54 százalékra ugrik.

Adóköteles lesz a céges telefonok magáncélú használata is.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés csak a minimálbér 50 százalékáig lesz adómentes.

Húszszázalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adót vezet be a kormány - az eredeti tervekkel ellentétben - nem csak az egymillió forintot meghaladó megtakarításokra. A szeptember 1-je előtt elhelyezett betétek még kamatadó-mentességet élveznek. További változás, hogy aki több nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkezik, annak meg kell jelölnie, hogy azok közül melyiknek az adómentességét kéri, mert a kedvezmény csupán egy számlára érvényesíthető.

Négyszázalékos különadó a hatékonyan működő vállalkozásokra. A nonprofit társaságok kivételével az adózás előtti nyereség négy százalékát kell befizetni (jövő januártól a 6,3 milliót meghaladó éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyekre is vonatkozik).

Az evában fizetett átalányadó 15-ről 25 százalékra nő. Vagyis a befizetendő közteher ettől kezdve már meghaladja az áfát.

Nő a járművek átírási költsége is. Így ráfizetnek azok is, akik szeptember 1-je után vásárolnak gépkocsit. Jelenleg az 1890 köbcentiméternél kisebb autóknál köbcentinként 15 forintot kell leróni az átíráskor, ez 18, míg a nagyobb lökettérfogatú autók esetében most 20 forintos tarifa 24 forintra emelkedik. Az ötszáz köbcentisnél nagyobb motorkerékpároknál szintén 24 forint lesz az átírás költsége. A többlet a legkisebb autóknál is háromezer forint körül lesz, de ez a viszonylag jelentéktelennek tűnő változás a járművet vásárlóknak összességében többmilliárdos többletkiadást jelent.

Drágulnak a kábeltévés szolgáltatások is, mert ezek a kedvezményes áfakulcs alá tartoztak eddig, és változik a gázártámogatási rendszer: évi 3000 köbméter fogyasztás esetén az állam nem ad támogatást, 1500-3000 köbméter közötti fogyasztóknál az áremelés hatása elhanyagolható. Nő a cigaretta és szeszes italok jövedéki adója.

A MÁV 8,5, a Volán átlagosan 8,1 százalékkal százalékkal adja drágábban a jegyeit, miközben az áfaemelés 4,3 százalékos növekedést indokolt volna. A BKV egyelőre nem emeli árait. (Népszabadság - InfoRádió - hirado.hu)