Figyelem! Most érdemes életbiztosítást kötni

Érdemes minél előbb minél hosszabb futamidejű életbiztosítást kötni – tanácsolják a hazai biztosítók a szeptember elsejétől esedékes 20 százalékos kamatadó elkerülése érdekében; az augusztusban kötött életbiztosítások valamennyi szolgáltatása mentesül ez alól (így az egyöszszegű lejárati szolgáltatás, illetve a maradékjogból származó kifizetés is).
A biztosítók a fiókokban elhelyezett ügyfél-tájékoztató brosúrával, a honlapon megjelentetett, illetve a számlakivonathoz, hozamértesítőhöz csatolt szöveggel igyekeztek felhívni az ügyfelek figyelmét a közelgő időpontra. A nyári hónapokban kismértékben élénkülhetnek az eladások, ám boomról aligha lehet majd beszélni, főként, hogy meglehetősen rövid idejük volt reagálni a magánszemélyeknek – véli József Gábor, az Aegon Magyarország adószakértője.
Mit érdemes mérlegelnie az ügyfélnek augusztusban? Ha már van életbiztosítása, s például pár éven belül járna le a szerződés, úgy az adóoptimalizálás érdekében érdemes lehet azt meghosszabbítania, főként ha a lejáratot követően úgyis folytatná a biztosítást – tanácsolja József Gábor. A kamatadót megspórolva pedig akár egy kiegészítő szolgáltatással is bővítheti a kockázati kört – tette hozzá. Minél hosszabb a tartam, annál tovább kamatozhat kamatadómentesen a megtakarítás – mutatott rá Gaál Csaba, az OTP Garancia Biztosító életbiztosítási főosztályvezetője, bár mint megjegyezte: a magánszemélyeknek érdemes szem előtt tartaniuk, hogy ha szeptember elsejét követően legalább 10 éves tartamú szerződést kötnek, és azt a lejáratig megtartják, akkor kamatadót ezen szolgáltatás után sem kell fizetni (ráadásul az adókedvezményt is igénybe vehetik). Augusztusban érdemes lehet bármilyen összeggel elindítani egy unit-linked életbiztosítást, hiszen ha az ügyfél a későbbiekben nagyobb öszszeghez jut, akkor azt bármikor kamatadómentesen befizetheti – fogalmaz Kósa Zoltán, az Allianz Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója.
Eseti vagy rendkívüli befizetések – az augusztusi életbiztosítások megkötése mellett tehát alighanem ez a döntő érv. Akinek már van életbiztosítása, annak érdemes a szerződésre eseti díjakat befizetnie, hiszen az így elhelyezett megtakarítás mindvégig kamatadómentes lesz – mutatott rá Biczók Orsolya, a K&H Biztosító életbiztosítási üzletágának termékfejlesztési vezetője. A már meglévő életbiztosítás a jövőben rövidebb távra is kedvező hozamot nyújthat – hangsúlyozta a Generali-Providencia életbiztosítási termékfejlesztési csoportvezetője, Lengyel Márk –, hiszen ha például szeptember 5-én 200 ezer forint rendkívüli díjat helyez el az ügyfél a biztosítónál a klasszikus életbiztosításához 5, 9 százalékos garantált kamatra – akár csak fél évre –, akkor jóval nagyobb nyereséget realizálhat, mint ha ugyanilyen kamatfeltételek mellett bankbetétbe helyezte volna el, hiszen a kamatadó nem sújtja. A rendkívüli befizetés előnye emellett, hogy rugalmas, hiszen bármikor hozzáférhet az illető, s nem utolsósorban akár adókedvezmény is kérhető a befizetések után – fogalmazott Lengyel Márk. Nem kizárt egyébként, hogy a unit-linked biztosítások éppen emiatt a befektetési alapok konkurenciáivá válnak augusztusban – vetette fel több piaci szereplő is –, ám ezen portfólióátcsoportosítások a várakozások szerint csak marginálisak lesznek.
S mit tegyen, aki kifutott az időből? Ha szeptember 1-je után legalább 10 éves tartamú szerződést köt a magánszemély, és azt lejáratig megtartja, akkor kamatadót ezen szolgáltatás után nem kell fizetnie (ráadásul adókedvezményt is igénybe vehet). Igaz, vonatkozik a kamatadó arra az ügyfélre is, akinek szeptember 1-je után kötött 20 éves futamidejű konstrukciója van, ám a 18. évben úgy dönt, megszünteti a szerződést. A hatályos törvény szerint ugyan a lejárati idő meghaladta a 10 évet, és ez mentesíti a kamatadó fizetése alól, ám nem lejárati szolgáltatás történt, ez viszont nem. Ebben az ügyben a Mabisz egyeztetést kezdeményezett a pénzügyi tárcával, hiszen véleményünk szerint a törvény ezen részét mindenképpen érdemes pontosítani – hangsúlyozta az Allianz ügyvezető igazgatója.
A megkérdezett biztosítók drámai változásra, számottevő visszaesésre nem számítanak szeptember elsejét követően, s mint a K&H Biztosítónál megjegyezték: azt, hogy a sok életbiztosítási módozat közül melyiket választja az ügyfél, nem kizárólag a kamatadó bevezetése, hanem sokkal inkább az ügyfél igényei, családi, pénzügyi helyzete, céljai és kockázatvállalói hajlandósága határozza meg. A lakosság és a vállalatok egyre inkább pénzügyi élethelyzeteik megoldásaként választják az egyes életbiztosítási termékeket – hangsúlyozta Maják Viktor, az Union Biztosító kommunikációs igazgatója, aki úgy látja: mivel folyamatosan fejlődik a biztosítási kultúra, és az ügyfelek egyre tudatosabban veszik igénybe az életbiztosításokat, a lakosság gondoskodási igénye a kamatadótól függetlenül is fennáll, sőt erősödik. A folyamatos díjfizetésű életbiztosításokat eddig is jellemzően 10 évnél hosszabb tartamra kötötték, tehát a lejárati szolgáltatás után a későbbiekben sem keletkezik a legtöbb esetben kamatadó-kötelezettség – mutatott rá Gaál Csaba. A kamatadónak véleménye szerint inkább a rövid tartamú egyöszszegű biztosítások piacára lehet hatása: a kamatadó „kikerülése” miatt éppen ezért többen előre hozhatják szerződéskötésüket. Ami pedig a szeptember elsejét követő tendenciát illeti, a helyettesítő termékek (például bankbetét, befektetési jegy) sem jelentenek „menekülési” útvonalat, hiszen ezek is kamatadó-kötelesek lesznek, míg azok a szolgáltatások, amelyek kamatadó-mentességet élveznek (nyesz, lakás-takarékpénztár), nem alternatívái az egyszeri díjas életbiztosításnak. Kósa Zoltán úgy véli, a kamatadó megjelenése a hoszszabb futamidők felé terelheti a magánszemélyeket.

Az életbiztosításban gyűjtött megtakarításaira nem vonatkozik kamatadó-fizetési kötelezettség

Amennyiben eseti vagy rendkívüli díjat fizet szerződésére – feltéve, hogy az eseti vagy rendkívüli díjat, illetve annak tartalékát nem kvázi önálló biztosításként tartják nyilván –, ahhoz bármikor, kedvező hozamok jóváírása mellett, kamatadó-mentesen férhet hozzá

Ha 2006. szeptember 1-je után köt életbiztosítást

Kamatadó-köteles

A 3 évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása;

A biztosítás tartamának hosszától függetlenül a maradékjogból származó kifizetés, ideértve természetesen a részleges visszavásárlást (részmaradékjogot) is

Nem kamatadó-köteles

A kockázati biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatása minden személybiztosítás esetén változatlanul adómentes jövedelem

A legalább 10 éves megtakarítási időszakra kötött életbiztosítások tartam végi vagy kockázati kifizetései

Nyugdíjcélú megtakarítás esetén a megtakarítási időszak legalább 3 év, a járadékszolgáltatást már mint nyugdíjas élvezheti az ügyfél

Az életbiztosításban gyűjtött megtakarításaira nem vonatkozik kamatadó-fizetési kötelezettség

Amennyiben eseti vagy rendkívüli díjat fizet szerződésére – feltéve, hogy az eseti vagy rendkívüli díjat, illetve annak tartalékát nem kvázi önálló biztosításként tartják nyilván –, ahhoz bármikor, kedvező hozamok jóváírása mellett, kamatadó-mentesen férhet hozzá

Ha 2006. szeptember 1-je után köt életbiztosítást

Kamatadó-köteles

A 3 évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása;

A biztosítás tartamának hosszától függetlenül a maradékjogból származó kifizetés, ideértve természetesen a részleges visszavásárlást (részmaradékjogot) is

Nem kamatadó-köteles

A kockázati biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatása minden személybiztosítás esetén változatlanul adómentes jövedelem

A legalább 10 éves megtakarítási időszakra kötött életbiztosítások tartam végi vagy kockázati kifizetései

Nyugdíjcélú megtakarítás esetén a megtakarítási időszak legalább 3 év, a járadékszolgáltatást már mint nyugdíjas élvezheti az ügyfél -->