Egészség nélkül nincs fejlett gazdaság
A fejlett országok munkavállalóinak egészsége és a munkatermelékenységük közötti öszszefüggést vizsgáló kutatások szerint ha a születéskor várható élettartam egy százalékkal nő, az a gazdasági növekedés ütemének 0,03–0,06 százalékponttal való növekedését eredményezi (Barro 1996, Zamora 2000, Bhargava ez al 2001) – mondja dr. Babai László, a TESZ Alapítvány munkáját segítő orvos és gazdasági menedzser. A vállalati egészségvédő, -megőrző programok hatékonyságáról egyértelmű állításokat csak módjával tehetünk. A vizsgálatok körülbelül az esetek negyedében jutottak arra a megállapításra, hogy a munkáltató által finanszírozott egészségmegőrző tevékenységek (fitnesz-, uszodabérletet biztosítása a dolgozóknak) érzékelhető kedvező hatással jártak. Ugyanakkor egyre nagyobb figyelem fordul az egészségi állapot és maga a munka, a munkahely közötti kapcsolat felé. Mind több forrásból nyert igazolást, hogy a munkahely pszichoszociális jellemzői (a munkavégzés feletti ellenőrzés mértéke és módja, a pszichés igénybevétel mértéke, mennyiben biztosít a munkahely személyesen támogató közeget a munkavállaló számára), minden más, a munkahellyel kapcsolatos változónál nagyobb hatással lehet a munkavállalók egészségi állapotának alakulására (Tompa, 2002). A munkahellyel kapcsolatos tényezők közül a legtöbb kutatás a túlzott stresszt emeli ki. A mellett, hogy a stressz mind a munkahelyi hiányzások, mind a munkaerő elvándorlásának hátterében felfedezhető, sőt a munkahelyi balesetek jelentős hányada is erre vezethető vissza, a munkaerő hatékonyságára, termelékenységére is hatással van – fűzi hozzá dr. Babai László. Annak a vállalatvezetőnek tehát, aki ezen faktorok csökkentése érdekében szeretne figyelemmel lenni a munkavállalói egészségére, bármilyen banálisan hangzik is ez, elsősorban a munkahelyi fizikai-szociális környezet kialakítására kell hangsúlyt fektetnie.
