Akit a legnagyobbak díjaztak nemrég
Koncert. Ma este 19.30-tól a Bacsó Kristóf 4 nevű, jelentős fiatal tehetségekből álló együttes játszik a Raiffeisen Jazz Klubban, az IBS Színpadon. Bacsó Kristóf sokoldalú szaxofonos, aki több formációban is fellépett már a Raiffeisen Jazz Klub koncertsorozatában, így például a Trio Midnight estjén a fiatal szaxofonos vendégszólistaként kápráztatta el a nézőket érett, elmélyült, dinamikus játékával, máskor meg Elsa Valle és a Latin Jazz Syndicate vérpezsdítő estjén mutatta meg sokoldalúságát. Saját együttesével most először ad itt koncertet, a kvartettben Bacsó Kristóffal Czirják Csaba gitározik, Szandai Mátyás bőgőzik, s a finom játékáról ismert Mohay András dobol.
Az est vendégszólistája Oláh Kálmán Liszt-díjas zeneszerző, zongorista, aki már évek óta a hazai dzsesszélet meghatározó egyénisége. Számos jelentős díja mellett nemrég rendkívüli elismerés hívta fel rá a figyelmet: ő nyerte a BMI amerikai szerzői jogvédő iroda dzsesszversenyének 2006. évi első díját. Oláh Kálmán Always – In memoriam „Ablakos” Lakatos Dezső című darabját szeptember 17-én olyan sztárokkal adták elő, mint John Patitucci és Jacky Terrason. A washingtoni Thelonious Monk Intézetben 1987 óta rendezik meg ezt a versenyt, a zsűriben olyan muzsikusokat találunk, mint Herbie Hancock, Wayne Shorter és Pat Metheny – szóval a világ élvonalába tartozó dzsesszzenészek döntenek és döntöttek az idén is a díjról. Ritkán fordul elő, hogy nem magyar, hanem általában európai zenész ilyen jelentős amerikai dzsesszdíjat kapjon. Jó volna, ha itthon is minél többen megismernék Oláh Kálmánt – erre most remek alkalmat kínál a ma esti koncert Budapest II. kerületében, a Tárogató úti IBS Színpadon.
Könyv. A karrierépítési „tankönyvek” egyik alapműve azzal emelkedik ki az okoskodó olvasmányok közül, hogy kellő öniróniával és mértéktartással kezeli a témát, mindeközben pedig jól szórakozunk. Négy érdekes kitalált szereplő: az egerek – Szimat és Spuri –, valamint az emberek – Törek és Tunya – sajtot keresnek az útvesztőben. Ennek során váratlan helyzetekkel szembesülnek, sikerek és kudarcok kísérik próbálkozásaikat. Kiderül persze, hogy a két egér könnyebben boldogul, míg a két ember bonyolult agya és érzelmi világa alapvetően visszafogja eredményességüket.
Nos, nem az egerek lettek intelligensebbek, hanem ebben a helyzetben az ő egyszerűsítő megoldásuk bizonyult célravezetőbbnek. A sajt mindazt jelenti, ami materiális életünkben célunk lehet: kapcsolat, siker, pénz, elismerés, lelki béke. Ennélfogva azt az érzést is ismerjük, amikor a „sajt” elvesztésétől való félelmünk, görcsös ragaszkodásunk a megszokotthoz meggátolt a továbblépésben, az újabb örömforrások megtalálásában.
A szerző lényegében nem tesz mást, mint szembenézésre késztet saját félelmeinkkel. Vajon miért lett a kis kötet világcégek kötelező tananyaga? Nos, végigolvasván kiderül, éppen ez az önismereti hány okozza azt sokaknál, hogy képtelenek megfelelni az új kihívásoknak. Márpedig az élet lényege a változás, vagy ahogy a szerző fogalmaz: „Aki nem hajlandó változni, úgy jár, mint a dinók.” A történet több mint tanulságos – egyenesen szellemes és szórakoztató. Pedig az alapkérdés, az, hogy miként birkózzunk meg a változásokkal az élet útvesztőjében, alig érdekfeszítőbb, mint egy céges tréning példabeszédei. VG
Dr. Spencer Johnson: Hová lett a sajtom?, Trivium Kiadó
