Még az USA-ban sem lőnek fejre - Szakszerűtlen alkalmazás?

A rendőrség által látszatra meglehetősen szakszerűtlenül használt gumilövedékekkel 20, illetve 30 méteres távolságból szokás tömeget oszlatni, hacsak nem a megsebesítés a cél. Feltűnően sokan sérültek meg fej-, illetve nyaktájékon az október 23-ai zavargásokban, amikor a rendőrök gumilövedéket használtak a tömeg oszlatására - írja az Index.

A gumilövedék ráadásul több esetben felsértette a bőrt, véres, hüvelykujjnyi sebeket ejtve a tüntetőkön. Az egyik meglőtt áldozat a fél szemére megvakult, egy másik maradandó látáskárosodást szenvedett.

Az még eldöntetlen kérdés, hogy szakszerű volt-e a rendőri vezetés parancsa a gumilövedékek bevetésére.

Az országos és a budapesti rendőrfőkapitány október 24-én tartott sajtótájékoztatóján bemutatták a zavargásoknál alkalmazott gumilövedékeket. Kétféle kalibert használtak: 17,5 milliméteres gumigolyót, illetve egy tucatnyi 7,5 milliméteres gumisörétet tartalmazó lőszert. Mindkét lövedék egy műanyag tokban, úgynevezett fojtásban távozik a fegyver csövéből.

A lövedékeket a félig olasz, félig magyar tulajdonban álló NIKE-Fiocchi Sportlőszergyártó Kft. gyártja, akárcsak a zavargások idején bevetett könnygázgránátokat. A lövedékek használatáról Szabó Péter, a kft. ügyvezető igazgatója az Indexnek elmondta, hogy a 17,5 mm-es lövedéket 30 méterről vagy távolabbról, a 7,5 mm-es sörétjellegűt legfeljebb 20 méterről lehet úgy emberre lőni, hogy elérje célját: üssön és ijesszen, de ne sebezzen. Az igazgató hangsúlyozta, hogy nemcsak a távolságon múlik, okoz-e sérülést a gumilövedék, hanem az eltalált személy ruházatán, illetve az eltalált testrész ellenállóképességén is. Azaz egy 17,5 mm-es lövedék arcba, lágy részre lőve még 40 méterről is komoly sérüléseket okozhat.

Az Egyesült Államokban ugyancsak rendszeresítve vannak a gumilövedékek, és használatosak tömegoszlatásra is, de elsősorban felfegyverzett személyek, öngyilkosságra készülők, túszejtők ellen, éles helyzetben vetik be őket, amikor a rendőri fellépéssel ellenkező személyt nem elkergetni, hanem rövid időre elkábítani, megzavarni, akár megsebesíteni kell, megölni nem. A lövést általában elfogás követi.

Az amerikai és kanadai rendőrök a leadott lövések egyharmadában hastájékra, 19 százalékban mellkasra, majd az előfordulások csökkenő sorrendjében lábra (15), karra (14), hátra (11) lőttek, és csak 2 százalék volt a fejre, egy százalék a nyakra leadott lövés (az esetek 82 százalékában horzsolást, zúzódást eredményezett a lövés) - idézi a  hírportál az amerikai igazságügyi minisztérium jelentését. 

Tarjányi Péter biztonságügyi szakértő elmondta az Indexnek, hogy a kis kaliberű gumilövedékes lőfegyvereket még az 1980-as években rendszeresítették a magyar rendőrségnél. Az akkori szándék szerint ezeket a fegyvereket kifejezetten tömegoszlatási feladatokra emelték be a rendvédelmi arzenálba.

Mivel azóta egyáltalán nem vetették be őket éles helyzetekben, az elméletből ismert hátrányai, veszélyessége sem volt téma a rendőri vezetés körében. A fő veszély, amit egyébként a kiképzésen ismertetnek a rendőrökkel, a kis távolságon, 4-5 méteren belüli használat. (Index)