Hold-bázis csillagászati összegért

Egyelőre nem világos, hogyan finanszírozzák majd azt az ambiciózus holdkutatási programot, amelynek tervét a hét elején ismertették az amerikai űrkutatási ügynökség vezetői. A NASA elképzelései szerint 2020-ban megindulhat az állandó Hold-bázis építése: négytagú asztronautacsoportok egy-egy hetet töltenek el az égitesten, felügyelve a majdani lakó-, energiaellátó és más egységek kialakítását. A bázis az évtized közepére készülne el, és ekkortól féléves váltásban dolgoznának ott a kutatók. A személyzete részben tudományos megfigyelésekkel – köztük a Földet fenyegető esetleges meteoritok bemérésével – foglalkozna, részben távolabbi, például a Marsra irányuló expedíciókat készítene elő.

A Hold-bázis gondolatát George Bush elnök már 2004-ben bedobta a köztudatba, ám mindeddig nem hozták nyilvánosságra a részletes terveket és menetrendet. Ezen a téren most sokat tisztult a kép, ám Scott Horowitz, a NASA holdkutatási igazgatója most sem árulta el a várható költségeket. Független szakértők legalább 100 milliárd dollárról beszélnek, ezt akkor is nehéz lesz kigazdálkodni az ügynökség évi 16-18 milliárd dollár körüli költségvetéséből, ha a kiadások két évtizedre oszlanak el. Megfigyelők elkerülhetetlennek tartják, hogy a NASA visszafogja más űrprogramok – például a nemzetközi űrállomás – büdzséjét, ám a 100 milliárd dollár összegyűjtése így is kérdéses. Ráadásul az ilyen nagyszabású projektek menet közben mindig túllépik az előzetesen várt költséghatárokat. Emlékezetes például, hogy a nemzetközi űrállomásra eredetileg 8 milliárd dollárt szántak a benne részt vevő országok, ám ma már – a létesítmény méretének csökkentése dacára – 100 milliárdnál tartanak, és még koránt sincs kész a beruházás. Nem csoda, hogy a washingtoni kongresszus költségvetési irodája és a kormányzati ellenőrzési hivatal is szkeptikus a holdbázis finanszírozhatóságát illetően (nem is beszélve egy majdani Mars-expedícióról, amely legalább 600 milliárd dollárt emésztene fel).

A NASA azzal nyugtatja meg a kétkedőket, hogy külföldi országokat és a magánszektort is messzemenően be kívánják vonni a programba. Az űrszektorban érintett vállalatokkal és 14 országgal már felvették a kapcsolatot, és 2007 elején nemzetközi konferencián vitatják meg a holdbázis ügyét. A hordozórakéták és a leszállóegységek kizárólag amerikai fejlesztésűek lesznek, és a holdbázis felépítésében is elsősorban hazai berendezésekre számítanak. Az áramellátás, a különböző kiegészítő egységek és a Hold ásványkincseinek (nukleáris nyersanyagok, ércek stb.) kiaknázásához szükséges létesítmények ugyanakkor rengeteg vonzó lehetőséget kínálnak az uniót képviselő Európai Űrügynökség (ESA), Oroszország, Kína, India, Dél-Korea és a többi ország számára – véli a NASA helyettes igazgatója, Shana Dale. Mint mondja, végül minden szereplő megtalálja majd a számítását a Holdon, és ezért érdemes áldozatokat vállalni a program megvalósítása során.

Nem biztos azonban, hogy a gyakorlatban könnyű lesz megegyezni a külföldi partnerekkel. Oroszország például jelezte, hogy boldogan részt vesz a bázis felépítésében, ha cserébe utána ingyen használhatja azt; nagy kérdés, mekkora orosz részvétel esetén egyezik ebbe bele az Egyesült Államok. Legalább ennyire kérdéses a magánszektor szerepvállalása is. Szakértők szerint vannak olyan területei az űrkutatásnak – például az űrturizmus vagy a műholdak –, amelyek vonzzák a magántőkét, ám a Hold- és Mars-expedíciókra nem lesz könnyű szponzort vagy beruházót találni.

Nyikolaj Szevasztyanov, az orosz Energia-, Rakéta- és Űrkutatási Vállalat elnöke nemrég kijelentette: 2015-re megépítik az első állandó Hold-bázist.

Kérdés, hogy Moszkva valóban nekivág-e egyedül a projektnek, ugyanakkor az tény, hogy az orosz tudósok előrehaladott kísérleteket folytatnak az űrállomás ellátására hivatott – műholdakból, űrhajókból és több száz kilométer hosszúságú kábelekből álló, gravitációs elven működő – „űrlift” megvalósítására.

Kína jövőre egy szondát akar küldeni a Hold megfigyelésére, majd 2010–12 között robotegység leszállását és 2017–2020 körül minták hazaszállítását tervezik. India 2008-ban indítana űrszondát a Hold felé, amely két éven át körözne az égitest körül.

Nyikolaj Szevasztyanov, az orosz Energia-, Rakéta- és Űrkutatási Vállalat elnöke nemrég kijelentette: 2015-re megépítik az első állandó Hold-bázist.

Kérdés, hogy Moszkva valóban nekivág-e egyedül a projektnek, ugyanakkor az tény, hogy az orosz tudósok előrehaladott kísérleteket folytatnak az űrállomás ellátására hivatott – műholdakból, űrhajókból és több száz kilométer hosszúságú kábelekből álló, gravitációs elven működő – „űrlift” megvalósítására.

Kína jövőre egy szondát akar küldeni a Hold megfigyelésére, majd 2010–12 között robotegység leszállását és 2017–2020 körül minták hazaszállítását tervezik. India 2008-ban indítana űrszondát a Hold felé, amely két éven át körözne az égitest körül.-->