Olvasson önkritikus miniszterelnököt! Gyurcsány magát értékeli

Úgy vélte, amit eddig tettek, az egy igazságos társadalom, és versenyképes, polgárai számára európai életminőséget biztosítani képes Magyarország ügyét szolgálja.

Gyurcsány Ferenc az elmúlt félév kapcsán önkritikát is megfogalmazott: szerinte ahogyan kormányoztak, az nem minden esetben állja a kritika próbáját. "Az önkritika és az önkorrekció képességét magam egy kormány fontos erényének tartom. Most pedig van okunk az önkritikára és van módunk a korrekcióra is - tette hozzá. A miniszterelnök szerint nem elég, ha a döntéshozók és a végrehajtók számára világosak a kormány céljai, ezeket az embereknek is érteniük kell, ezért kötelességük a teljes folyamat bemutatása.

Gyurcsány Ferenc ír arról is, hogy a következő évek három nagy korszaka úgy épül egymásra, mint egy épület három szintje: a biztos alap az egyensúly, a falak a reform, a tető pedig a fejlesztés. Ez a kormányzati ciklus alapfilozófiája - fűzte hozzá. A reform véleménye szerint nem más, mint alkalmazkodás a realitásokhoz, az eszményekhez, a távolabbi célokhoz, és három alapvető célkitűzés közös bennük: a minőség javítása, az egyenlőség és igazságosság szempontjainak érvényesítése, illetve a megújított működési mód fenntarthatósága.

A miniszterelnök álláspontja szerint akkor végzik jól a dolgukat, ha az ország sikere összekapcsolódik a szociális biztonság, a társadalmi igazságosság ügyével és a hétköznapok mindenki számára fontos alapkérdéseivel. A hétköznapok nehézségei sem tántorítanak el céljaink és eszményeink képviseletétől - írta a bevezetőben a miniszterelnök.

Az MTI úgy tudja, az összefoglaló nemcsak az interneten olvasható, hanem könyv formában is kiadják kétezer példányban. Kapnak belőle többek között a parlamenti képviselők, a polgármesterek, gazdasági szakértők, közéleti véleményformálók, az angol nyelvű verziójából pedig külföldi szakemberek is. Az MTI kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a miniszterelnök a parlamentben hétfőn a dokumentumra támaszkodva, napirend előtti felszólalásában értékeli a kormányzás első félévét.

Reform a közigazgatásban

A Gyurcsány-kormány szakított elődei fontolgató, konfliktuskerülő, éppen ezért végül semmittevő politikájával és az állam működésének valamennyi területére kiható változásokat, államreformot indított el - olvasható a dokumentumban. A beszámoló kiemeli, hogy az államreform célja a közpénzek hatékonyabb felhasználásával létrehozott minőségi szolgáltatás az állampolgárok számára, az egyenlő hozzáférés biztosítása. Bár a kabinet eltökélt az országreform megvalósításában, a politikai intézmények megújítását szorgalmazó kezdeményezések sikertelenek voltak - tartalmazza a dokumentum.

Mint olvasható, a kormány ennek ellenére csökkentette a minisztériumok számát, döntött az új kormányzati negyed kialakításáról, átalakítja a sok párhuzamosságot tartalmazó költségvetésiintézmény-rendszert, új központi szolgáltató szervezeteket hoz létre. Egy, a szöveghez mellékelt táblázat adatai szerint a központi költségvetési szervezetek létszáma a 2006-os, 290 ezer körüliről jövőre 274 ezerre csökken.

A közszféra átalakítása a teljesítmény értékelésével is együtt jár. Így 2007 elejétől először a közigazgatási vezetők körében, majd az év folyamán minden alkalmazottra kiterjedően bevezetik a kompetenciaalapú teljesítményértékelést. A dokumentum az önkormányzatok tekintetében azt tartalmazza, hogy a kétharmados többséget igénylő, az önkormányzati rendszer átalakításához szükséges törvényt az ellenzék támogatásának hiányában nem fogadta el az Országgyűlés.

"Ez az önkormányzati reform folyamatát lassítja, de nem állítja meg" - olvasható a szövegben. Az önkormányzati finanszírozási rendszer keretében jövőre erősödnek a települési önkéntes többcélú kistérségi társulások, megkezdődött a jegyzői hatáskörök felülvizsgálata. Az összefoglaló szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő években 140,6 milliárd forint használható fel közigazgatási fejlesztésekre.


Reform az oktatásban

A polgárok tudására, szakértelmére építő sikeres Magyarországhoz szükség van az oktatás valamennyi területének átalakítására, a kormány ezért gyorsítja az oktatási rendszer reformját - tartalmazza az összefoglaló. "A közoktatás reformjának célja, hogy az iskola ne elmélyítse, hanem csökkentse a gyerekek között meglévő társadalmi különbségeket" - olvasható a szövegben. A kevesebb, mint 8 osztállyal működő kisiskoláknak két éven belül valamelyik, a térségben teljes évfolyammal működő iskola tagintézményévé kell válniuk. A 2007/2008-as tanévtől megváltozik a közoktatási intézmények normatív állami támogatása, illetve két órával nő a pedagógusok kötelező óraszáma.

A felsőoktatásban 2008-tól bevezetik a fejlesztési részhozzájárulást, amit a hallgatók tanulmányi eredményüktől függően fizetnek. A tandíjat a jövőre felvett hallgatók fizetik első évfolyamukat követően. "A tandíj teljes összege többletforrásként a felsőoktatási intézményeknél marad" - emeli ki a kormány munkáját értékelő dokumentum.

Ezenkívül a kabinet hosszú távra meghatározta az államilag támogatott képzésre felvehetők arányát, ami - az összefoglaló megfogalmazása szerint - segíti a korszerű képzési struktúra kialakítását. A szakképzéssel kapcsolatosan a beszámolóban az olvasható, hogy az iskolai szakképzés állami irányítása a foglalkoztatási tárcához került. A dokumentum szerint a gyakorlati képzésben növekszik a szakmai kamarák szerepe, 2007-től bevezetik a moduláris képzést.

Az oktatási reformról szóló fejezet végén található táblázatból kiderül, az Új Magyarország Fejlesztési Terv 408,2 milliárd forintot biztosít az oktatási rendszer fejlesztésére. (MTI)