Szem előtt legyen a dolgozó, vagy otthon a nappaliban?
Az elmúlt néhány évben a távmunka a foglalkoztatás bővítésének egyik reális alternatívája lett a technikai fejlődés felgyorsulása, s az elektronikus kommunikáció költségeinek csökkenése révén. Az utóbbi négy esztendőben a távmunkások száma a duplájára, negyvenezerről nyolcvanezerre nőtt.
Simon Gábor, az Országos Távmunka Tanács elnöke szerint nagy szerepet játszik ebben az, hogy egy távmunkában dolgozó alkalmazotton a foglalkoztatási költségek 30-50 százalékát is meg lehet spórolni. „Nem kell fizetni irodabérletet és az eszközhasználattal járó kiadások is minimálisak – jelentette ki. – Ezért a távmunka a foglalkoztatás-bővítés legolcsóbb formája.
Ráadásul ezzel a módszerrel a hátrányos helyzetűek, illetve a megváltozott munkaképességűek is aktivizálhatók.” A leggyakoribb távmunkában végezhető feladatok közé tartozik a programozói, adatrögzítői, könyvelői, grafikusi, újságírói, operátori, szoftverfejlesztői és ügyfélszolgálati tevékenység.
Az állam évente nagyjából egymilliárd forint értékben különböző pályázatokkal támogatja a távmunkahelyek létrehozását. Ebben már nemcsak a számítógéppark fejlesztése, hanem az informatikai képzés költsége is benne van. Az állami segítség persze önmagában nem teremt új lehetőségeket. Ehhez leginkább arra lenne szükség, hogy a cégek túllépjenek a jelenlegi munkaidőcentrikus felfogáson, s helyette a feladatközpontú szemléletet helyezzék előtérbe. Eszerint nem az a lényeges, hogy a dolgozó kitöltse a munkaidejét, hanem hogy elvégezze azt, amivel megbízták.
Ettől azonban sok munkaadó még idegenkedik. Többségük úgy gondolkodik, hogy kevésbé hatékony az az alkalmazott, akit nem lehet ellenőrizni. Bár a tapasztalatok ennek ellenkezőjéről árulkodnak, a legtöbb vezető gyanakvó, s vagy elzárkózik a lehetőségtől, vagy igyekszik megtalálni a módját, hogy a távmunkásokat „pórázon” tartsa.
Ilyen sajátos hazai megoldás például az a magyar informatikusok által kidolgozott szoftver, amellyel dokumentálható az otthoni munkások által bonyolított adatforgalom. „A híváselemző program iránt főként a bizalmatlan főnökök érdeklődnek – mondta lapunknak Kárpáti György, a fejlesztő Implenor vezetője – A munkaadók ugyanis egyszerre szeretnének spórolni a foglalkoztatási költségeken, illetve rajta tartani a szemüket a távmunkásokon.”
No persze nemcsak a munkafegyelemben kételkedés, hanem az üzleti titkok védelme is aggályokat kelt. Drexler István ingatlanforgalmazó például elmondta: ügyfeleik adatbázisát nem adhatja ki bárkinek. „A távmunkás a címek és elérhetőségek birtokában könnyen saját zsebre is dolgozhat – mondta. – Ezért nálunk ez bizalmi munkakör. Egyelőre csak egy alkalmazottunkat foglalkoztatjuk távmunkában”.
A Humansoftnál például fényesen bevált az új munkaszervezési módszer. Szabó Márta HR-vezető elmondta: tavaly október óta huszonkét dalkalmazottuk otthonról dolgozik, és roppant kedvezőek a tapasztalataik. „Rendszer- és szervizmérnökök, valamint különböző szintű vezetők látják el távmunkában feladataikat, s valamennyien sokkal elégedettebbek a rugalmasabb munkaszervezéssel – jelentette ki. – Nekünk is megéri, hisz a költségeink csökkentek, s ha bővülünk, nem kell új irodákat bérelni. Van olyan fejlesztő kolléganőnk, aki Milánóba ment férjhez, de nem vált meg a cégtől: Olaszországból továbbra is ellátja a feladatát.”
Rendszeresen, önállóan és számítógép mellett
Sokan összekeverik a távmunkát a bedolgozói tevékenységgel. Pedig az nem távmunka, ha valaki alkalmanként hazaviszi és otthon fejezi be a munkáját. Távmunka alatt azt értjük, amikor a munkavállaló rendszeresen a hagyományos munkahelytől távol, önállóan végzi el napi munkáját, s ennek eredményételektronikus úton juttatja el munkaadójához. Ennélfogva a távmunka elsősorban szellemi tevékenységet, számítógép mellett végezhető munkát jelent. (AS-Network - Dián Tamás)
