Szívinfarktusnál segít a zebrahal
A „Cell” (Sejt) tudományos folyóirat novemberi számában a kutatók ismertetik megfigyeléseiket a zebrahal szívének regenerációs képességével kapcsolatban, amely hozzájárulhat az emberi szívizomzat infarktust követő gyógyulásának segítéséhez.
A kutatók megfigyelték, hogy a szívizomzat epikardiális sejtjei és az őssejtek aktiválódnak a szívben, behatolva a sérült izomzatba, és új vérerek képződését, növekedését stimulálják. A zebrahal súlyos szívsérülést is képes túlélni, ha a szívkamra tömegének akár több mint egynegyedét veszti is el. Ezzel szemben az emberi szív károsodása és a szövet elhegesedése infarktus során halálos kimenetű lehet.
Az emlősök talán egyik legnagyobb evolúciós kudarca, hogy a károsodott, elpusztult szívizomzatot a szervezet nem képes regenerálni.
A zebrahal szívének regenerációjában a kutatók két összehangolt lépést találtak. Először a nem differenciált ún. „előszívsejtek” alakítják ki a „blastema”-sejteket, amelyek azután differenciálódnak és szaporodnak, proliferálnak. A második szakaszban a szív mindkét kamráját borító epikardiális (szívet borító) szövet fejlődési markereket (jelzőket) képez, és oly mértékben terjeszkedik, hogy befedi az új, exponált szívizomszövetet. Az epikardiális sejtek egyik csoportja (szubpopulációja) kötőszöveti sejtekbe differenciálódik, és betör a sérült területre, ezzel egy új érpályát alakít ki.
A vizsgálatok az mutatják, hogy ezt a folyamatot a kötőszöveteket termelő fibroblasztsejtek növekedési faktora irányítja.
Felételezik, hogy ez a regenerációs képesség egy ősi állapot, amely a gerincesek kialakulásával a fejlődés során elveszett. A biológusok felvetik, hogy ez a fajta regenerációs gépezet, mechanizmus rejtetten, szunnyadva ugyan, de megmaradhatott az emlősökben. További feltételezés, hogy az epikardiális sejtek mobilizálásának és kifejlesztésének képessége a szív körüli, kardiogén környezetben az a tulajdonság, amelynek köszönhető, hogy a zebrahal – más laboratóriumi modellekkel szemben – képes hatékonyan regenerálni a szívizomzatot. Megjegyzendő, hogy az emlősszívek jellemzően nem képesek új vérerek képzésére (neovaszkularizációra) infarktus után.
