Fontosak a gyakorlati javaslatok

Az üzleti élet képviselői, a magánszemélyek, a jogalkalmazók, az ügyvédek, a bírák a mindennapokban a saját bőrükön érzik majd a kódex minden előnyét vagy éppenséggel a szabályozás esetleges hibáit. A kodifikátorok elkészültek a tervezettel, és most, az elméleti munka után nagy szükség van a gyakorlati észrevételekre, javaslataira, a kérdések alapos megvitatására, hogy valóban példamutató, időálló kódex szülessen. A gazdasági forgalom és a magánszemélyek mindennapjait szabályozó Ptk.-rendelkezések fontossága abban is kifejeződik, hogy át-átnyúlik más jogterületekre, kihat az egész jogrendszerre – hangsúlyozta egyebek közt Lomnici Zoltán főbíró. Ő például közigazgatási ügyekben ítélkezik, és nemegyszer előfordul, hogy a Ptk.-ra kell visszautalnia. A Legfelsőbb Bíróság bírái közül többen személyesen, mások közvetve, indítványaikkal vesznek részt a kodifikációban. Ítélkezési gyakorlatuk nyomán tett – például a ráépítéssel vagy a haszonélvezeti joggal kapcsolatos – javaslataik beépültek a tervezetbe.

Horváth Jenő ügyvéd, a kamara volt elnöke is részvevője a törvény előkészítésének. Mint mondta: a szerkesztőbizottság tagjai között is megannyi vita folyt, mire a jelenlegi normaszöveg tervezete elkészült. Igencsak eltértek – és eltérnek ma is – a vélemények például abban, hogy a Ptk.-nak része legyen-e a társasági jog. Végül is a leendő kódex nem tartalmazza a gazdasági társaságokról szóló törvényt, a Gt.-t, amely – mint ismeretes – tavaly nyár óta megújult. Ugyanakkor a leendő Ptk. a jelenleginél szélesebb körben szabályozza a jogi személyeket, olyan normákkal, amelyek a gazdasági társaságokra is vonatkoznak. Horváth Jenő mindenesetre azt a nézetet vallja, hogy a számtalan egymásra utaló szabály miatt célszerűbb lenne, ha a Gt. a Ptk.-ban kapott volna helyet.

Ügyvédi tapasztalata erősíti abbéli meggyőződését is, hogy – a gyerekek érdekeire figyelemmel – nem feltétlenül szerencsés a házastársi és az élettársi kapcsolat csaknem egyenrangú szabályozása, miként ezt az új kódex teszi. Nem tartja indokoltnak továbbá, hogy a házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződéseket csupán közokirati formában köthessék meg érvényesen.

A jogbiztonság, a felek jogegyenlősége, az adós- és hitelezővédelem, a jogellenes jogügyletek visszaszorítása, a permegelőzés és a megelőző igazságszolgáltatás mind-mind olyan követelmény, amelynek teljesülnie kell a közjegyzői munka során. Nem érvényesülhetnek azonban maradéktalanul, ha a szabályozás ezt nem segíti kellőképpen elő – mondta Kapás Katalin, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Ezért is szorgalmazzák egyebek között a közhiteles nyilvántartások erősítését – és ennek érdekében az együttműködést más jogi szakmákkal. Ellentmondásosnak tartják például a zálogjog és zálogjogi nyilvántartás jelenlegi szabályozását. Szerintük kiszolgáltatott helyzetbe hozza az adóst, de a hitelezőnek sem nyújt elegendő biztonságot. Az üzleti forgalom szempontjából fontos lenne megoldást találni az üzletrészt terhelő zálog egyértelmű regisztrációjára – állítják. A legmegfelelőbb helye a cégnyilvántartásban lenne – mondják. Mindennapi tapasztalat: a házastárs és az élettárs vagyonjogi viszonyai sok problémát hordoznak. Ezért mindenképpen indokolt az idevágó szabályok korszerűsítése, új jogintézmények bevezetése. VG

A személyiségi jogsértés miatt új polgári igényként érvényesíthető majd a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, amely a jelenleg tényszerűen nehezen bizonyítható erkölcsi hátrány jóvátételét szolgálja.

A személyiségi jogsértés miatt új polgári igényként érvényesíthető majd a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, amely a jelenleg tényszerűen nehezen bizonyítható erkölcsi hátrány jóvátételét szolgálja.-->