Hoppá! Ingatlanspekuláció az iskolabezárások hátterében? - A KDNP kideríti

Hoffmann Rózsa, a KDNP országgyűlési képviselője szerdán, budapesti sajtóértekezletén bejelentette: az Országgyűlés elé viszi  a kérdést, februárban interpellációt intéz a szakminiszterhez a  tervezett iskolabezárások ügyében. 

Az ellenzéki politikus rámutatott: az átszervezési javaslatok  ellentétben állnak a kormány szakképzés fejlesztési terveivel, az  iskolák sokszínűségének megőrzésével kapcsolatos ígéreteivel. 

Hoffmann Rózsa tudomása szerint a fővárosban 21 szakközépiskolát  zárhatnak be, ezek közül négy egészségügyi képzéssel foglalkozik. A  bezárás 7500 diákot és 800 tanárt érintene - tette hozzá.

Az MTI kérdésére a politikus elmondta, hogy a KDNP támogatja az  iskolabezárások elleni demonstrációkat, a párt azonban nem szervez  külön tiltakozást.

Kifejtette: egy-két éven belül meg kell szüntetni azokat a  pontszámítási kedvezményeket, amelyeket a felsőoktatásba jelentkező  hátrányos helyzetű diákok kapnak. Ennek feltétele az lenne, hogy  felzárkóztatási programok jelenjenek meg a közoktatásban - tette  hozzá a politikus. 

A képviselő rámutatott: egy tavaly novemberi kormányrendelet  értelmében 4-4 plusz pontot kapnak a hátrányos helyzetű diákok,  illetve azok, akik alacsony iskolázottságú szülők gyermekei. A  fogyatékkal élők és a kismamák pedig 8-8 plusz pontot kaphatnak. Ez  a 120 pontos felvételi rendszerben akár a pontok 20 százalékát is  jelentheti - tette hozzá Hoffmann Rózsa.

Közölte: a KDNP ezért felszólítja a kormányt, hogy dolgozzon ki  egy hatékonyabb pontrendszert. 

Az ellenzéki párt arra is kéri a kormányzatot, hogy változtassa  meg az érettségik vizsgadíjait abban az esetben, ha valaki újra  szeretné letenni a vizsgát.

Az oktatási tárca MTI-vel közölte: az állam az ingyenes  vizsgázás lehetőségét továbbra is fenntartja a tanulói jogviszonyban  állókra vonatkozóan. A tárca szerint ugyanakkor nem lehet  fenntartani azt a korábbi helyzetet, hogy az állam teljes körűen  magára vállalja a többletköltségeket azoknál a vizsgázóknál is,  akiknél a közoktatásból történő kilépés, a tankötelezettség  megszűnése, illetve az érettségi vizsga első alkalommal történő  teljesítése után, az egyéni érvényesüléséhez kapcsolódóan, az állam  által korábban ingyenesen biztosított vizsgán elért eredményüket  javítani szeretnék, vagy pályaválasztásuk megváltozása miatt újabb  állami vizsgát szeretnének tenni. 

A vizsgadíj-köteles érettségi vizsgák a tanulói jogviszony után  letett vizsgákra vonatkoznak, amikor az érintett elégedetlen korábbi  vizsgaeredményeivel, és továbbtanulásához javítani szeretne korábbi  teljesítményén. Ez érvényes akkor is, ha a továbbtanulásához az  érettségi bizonyítványában nem szereplő vizsgatárgyat választ a  diák, vagy a felvételi többletpontokért emelt szintű vizsgát kíván  tenni valamilyen nyelvből.

A Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) tavaly  novemberben azt javasolta, hogy a  két vagy több vizsgarészből álló  tárgy vizsgadíja (az idegen nyelvek, a testnevelés, az informatika  és az informatikai alapismeretek vizsga kivételével) 12 ezer forint  legyen. 

Az egy vizsgarészből álló vizsgáért 8 ezer, az idegen nyelv, az  informatika, az informatikai alapismeretek és a testnevelés  vizsgáiért 20 ezer forintot kell fizetni.
A tárca közleményében azt írta, hogy a 2007. évi - csak a  térítésköteles vizsgák esetében - megnövelt vizsgadíjak a tényleges  költségektől továbbra is jelentősen elmaradnak, tavaly az OKÉV által  megszervezett egy tantárgyi vizsgára jutó tényleges költség több  mint 22 ezer forint volt. Így az állam a döntő többségében ingyenes  vizsgák mellett ennél a körnél is magára vállalja a költségek egy  jelentős részét, csökkentve ezzel az érintett vizsgázók költségeit.  A vizsgadíj emelése a mintegy 120.000 vizsgázó közül mintegy  nyolc-kilencezer főt érint, a többiek vizsgái ingyenesek - közölte a  szaktárca. (MTI)