Sólyom: A tüntetőknek figyelni kellene a politikusok családjára

"A demokratikus államok alkotmányos gyakorlata szerint a közszereplő politikusnak sokkal több méltánytalanságot kell elviselnie, mint másoknak" - olvasható abban a válaszlevélben, amelyet Sólyom László köztársasági elnök küldött Lendvai Ildikónak, az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének.

A politikus nyílt levélben kérte az államfő és az Országgyűlés elnökének állásfoglalását, annak kapcsán, hogy a napokban politikusok háza elé hirdettek tüntetéssorozatot.

Az alábbiakban az államfő levele teljes egészében olvasható:

"2007. január 22-én kelt levelében Frakcióvezető Asszony állásfoglalásomat és segítségemet kéri a gyülekezési jog és a politikai véleménynyilvánítás erkölcsi korlátainak kijelölése kérdésében, annak kapcsán, hogy Miniszterelnök Úr háza előtt a hétvégén tüntetések voltak. Frakcióvezető Asszony hasonló kéréssel fordult a Házelnök Asszonyhoz is.

Ami a kérdés jogi aspektusait illeti, a politikai jogok gyakorlásának – így a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának – a lehető legszélesebb biztosításából kell kiindulni. E szabadságjogok érvényesülése érdekében még olyan állításokat, véleményeket és cselekményeket is el kell tűrni, amelyek sokakat sértenek vagy felháborítanak. A jog pontosan meghatározza, hol van az a határ, amikor jogellenességről beszélhetünk, és szankciókat lehet alkalmazni. Utalok arra is, hogy a demokratikus államok alkotmányos gyakorlata szerint a közszereplő politikusnak sokkal több méltánytalanságot kell elviselnie, mint másoknak. A békés gyülekezés jogának keretei is igen tágak. A törvény meghatározza, hogy mi nem tartozik a békés gyülekezés körébe. A vitás kérdéseket a független bíróság döntheti el.

A jog védelmet ad az ellen is, ha a kritika behatol a politikusnak a foglalkozása gyakorlásától független magánszférájába, vagy ha közvetlenül a politikában nem szereplő családtagjai ellen irányul, és azokat sérti. Mindannyian tudnánk több példát említeni az elmúlt évekből, amikor a parlamenti viták vagy tüntetések során, továbbá az elektronikus médiában vagy a nyomtatott sajtóban súlyos sérelmek érték különböző politikai oldalon álló közéleti szereplők magánéletének sérthetetlenségét, sőt, családtagjaik, gyermekeik méltóságát is. Ez minden esetben elítélendő, és ez ellen a jog is megfelelő eszközöket biztosít.

Az azonban jogilag és a mindennapi életben is kivédhetetlen, hogy a politikus bírálata a családtagoknak is fájdalmat okozzon. Politikai gyakorlatunkban erre évek óta nem volt figyelemmel senki. Parlamenti viták, könyvek, cikkek szolgáltatnak erre szomorú bizonyítékokat. A sajtóban megjelenő, adott esetben bántó, becsmérlő véleményektől a politikusnak elvileg valamelyest lehetősége van családtagjait távol tartania. A jó ízlés azonban megköveteli, hogy a tüntetők ne hozzák olyan helyzetbe a családtagokat, különösen a kiskorú gyermekeket, hogy az ilyen közvetlen hatások elől ne tudjanak kitérni.

Tisztelt Frakcióvezető Asszony!

Elnökségem alatt többször felemeltem a szavam a közélet eldurvulása, a politikai ellenfelek démonizálása ellen. Az Országgyűlés alakuló ülésén külön is kiemeltem, hogy a politikai diskurzusnak nemcsak a tartalma fontos, de a stílusa is; valamint felhívtam a figyelmet a média felelősségére is ezzel kapcsolatban. Annak idején az Alkotmánybíróság is leszögezte, hogy politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással jöhet létre. A Frakcióvezető Asszony által említett jelenségek tehát nem választhatók el a nyilvános politikai viták elkeserítő színvonalától, és agresszív, a tárgyszerűséget figyelmen kívül hagyó módjától; mint ahogy attól sem, ahogy az erkölcsi értékeket a politika pillanatnyi érdekei szerint hol hangsúlyozza, hol figyelmen kívül hagyja. Ezért ismételten felhívom a figyelmet a méltányos és érvelő politikai vita szükségességére. Ez a közállapotok javulásának egyik legfontosabb feltétele."

Szili Katalin levele a következő oldalon olvasható
Szili Katalin egyetért Lendvai Ildikóval abban, hogy a politikusok civil szférája,  magánélete sehol sem lehet a politikai küzdelmek tárgya, és nem  zavarhatja meg a családi életüket. - Ez a házelnök Lendvai Ildikónak küldött válaszleveléből derült ki.

"Engem is aggodalommal tölt el, hogy köztársaságunkban ez a  mindannyiunk érdekét szolgáló közéleti norma olykor  megengedhetetlenül alárendelődik a pártpolitikai csatározások  logikájának" - írja Szili Katalin.

Úgy fogalmazott: azzal is egyetért, hogy "ezek az erkölcsi  határsértések" gyakran éppen a demokratikus jogokra hivatkozva  történnek meg, ahogyan ez igaz Lendvai Ildikó által sérelmezett  tüntetéssorozatra is.

Véleménye szerint a politikusokkal szembeni kifogások  megjelenítésének egy demokráciában számos helyszíne kínálkozik, de  ezek egyike sem a családi otthon közvetlen környezete, függetlenül  attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki képviselőről van szó.

"Mint demokratikus érzelmű ember és mint a parlament elnöke  vallom, hogy a demokratikus politizáláshoz az őszinte szó, a  párbeszéd és a jó érzés, egymás tisztelete vagyis az állampolgárok  erkölcsi komfortérzete szorosan hozzátartozik" - áll a levélben. (MTI-VGO)