Sólyom az emberek szerint már nem államfő, csak politikus?

Sólyom László az őt ismerők mindössze 48 százalékának szimpátiáját bírja, amely elődeihez mérten hihetetlenül alacsony. Göncz Árpád és Mádl Ferenc egykori indexei 20-30 ponttal haladták meg az államfő mostani a népszerűségét, s a legfőbb közjogi méltóságot ketten is megelőzik a Szonda Ipsos készítette népszerűségi listán. „Sólyom Lászlót immár az emberek sem elsősorban államfőnek, mint politikusnak tartják, akinek önálló programja van, politikai töltetű beszédeket tart” – mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. „A népszerűségi listát olyan személyek szokták vezetni, akik nem osztják meg a közvéleményt, Sólyom László azonban nem ilyen közéleti szereplő. Bár kétségtelen, a közjogi méltóságnak kijáró tisztelet megmutatkozik harmadik helyében.”

A listát szintén egy közjogi méltóság vezeti, de az Országgyűlés elnöke sem ért el a listán 50 pontnál többet. - Szili Katalin első helyét azonban nem csak hivatala indokolja – állítja Juhász Attila. - Ő az, akit baloldali politikusként a jobboldali szavazók is elfogadnak, hiszen vallásos és gyakran felszólal nemzeti ügyekben.” Az elemző szerint Göncz Kinga negyedik helye is nagyban köszönhető külügyminiszteri posztjának. De akárcsak a többi kormánytagnak, neki is jelentősen esett a népszerűsége, ugyanis ha a kormányfő komolyabb szimpátia-esést szenved, azt a tárcavezetők is megsínylik. Márpedig Gyurcsány Ferenccel rokonszenvezők aránya a májusi 54-ről 36 pontig süllyedt.

Bár a kormánypártiak 6-10 százalékos veszteséget szenvedtek, ebből az ellenzéknek nem sikerült profitálnia. „Nincs automatikus átvándorlás” – véli az elemző. „Fontos, hogyan politizál az ellenzék, márpedig a Fidesz nem nyújt alternatív programot.” Ellentmondás érződik azonban a kisebbik kormánypárt támogatottsága és vezetőjének népszerűsége között. Kuncze Gábor az ötödik helyen áll, az SZDSZ azonban folyton a parlamentbe kerülési öt százalékos küszöbön táncol. „A liberális párt elfogadottsága azért alacsony, mert a választásokon beígért adócsökkenést a párthoz kapcsolják a szavazók, azonban az új kormányzati politika a terhek növekedését hozta. Dávid Ibolya személyének elfogadottsága – második helyen áll - azonban a pártnak is érzékelhető támogatást hozott az elmúlt hónapokban.”

A TÁRKI felmérése szerint az elmúlt hat évben nem csak a politikai szereplők, hanem a kormány iránti bizalom is csökkent. 2000-ben még csak minden negyedik ember nem bízott a kormányban, addig arányuk tavaly már 33 százalékra emelkedett. A kabinetben immáron a lakosság kevesebb, mint egytizede bízik meg teljes mértékben. „Ilyen mértékű népszerűségi deficit komolyan megnehezíti a kormány dolgát” – mondja Juhász Attila. „Idén is lesznek tiltakozások, talán sztrájkok is, amelyek miatt a kabinetnek valószínűleg kompromisszumokat kell kötnie. Ezen nyomásgyakorlások talán olyan mértékűek is lehetnek, hogy azok a konvergencia felborulásával járhatnak.”

A tavalyi év azt mutatta, hogy a népszerűségi indexek változása szinte megjósolhatatlan, hiszen fél év alatt a kormányfő a legmagasabb elismertségi szintjéről eddigi mélypontjára zuhant. A szakértő szerint azonban nagy valószínűség szerint az elkövetkező egy évben jelentősen nem nyerik vissza megtépázott tekintélyüket a politikusok. AS Network

-->