Szakad a részvénypiac, dráma a kötvénypiacokon, négyéves csúcson az olajár - semmi jóra ne számítsunk ma a tőzsdéken
Esett a részvénypiac a csütörtöki ázsiai kereskedelemben, miután az olajárak 4 éves csúcsra ugrottak annak a kockázatnak a hatására, hogy az Egyesült Államok ismét csapást mérhet Iránra. A technológiai óriások többnyire pozitív gyorsjelentései csak ideig-óráig nyugtatták meg a befektetőket, az Apple ma várható gyorsjelentése is csak korlátozott hatással lehet a piacra.
Az európai részvények gyengébb nyitásra készülnek: a páneurópai határidős index 0,8 százalékkal esett. A befektetők attól tartanak, hogy az Európai Központi Bank és az angol jegybank még magasabb kamatokat jelezhet, miután a Federal Reserve változatlanul hagyta a kamatszintet. Ugyanakkor három Fed-döntéshozó a lazítási irányultság feladására szavazott – ez a legmegosztottabb döntés 1992 óta.
Powell marad - vészesen drágul az olaj
A leköszönő elnök, Jerome Powell megerősítette, hogy egyelőre kormányzóként marad, hogy védje az intézmény függetlenségét, miközben utódja, Kevin Warsh – akit az alacsony kamatokat támogató Donald Trump amerikai elnök jelölt – új pozíciója elfoglalására készül.
Az olajárak legutóbbi megugrása aggodalomra ad okot:
a Brent határidős ára csütörtökön több mint 6 százalékkal, hordónként 125 dollárra emelkedett,
miután hírek érkeztek arról, hogy az Egyesült Államok további katonai lépéseket fontolgat Irán ellen.
Ennek hatására az
- MSCI ázsiai–csendes-óceáni (Japánt nem tartalmazó) részvényindexe 1 százalékkal csökkent, bár havi szinten még így is 15 százalékos emelkedés felé tart.
- A japán Nikkei 1,4 százalékot esett, de áprilisban összességében 16 százalékkal erősödött.
- A dél-koreai KOSPI új történelmi csúcsot ért el, mielőtt 0,8 százalékos mínuszba fordult.
- A kínai blue chipek stagnáltak,
- a hongkongi Hang Seng index 1,2 százalékkal esett.
Az iráni konfliktus jövőbeli alakulása rendkívül bizonytalan… minden kimenetel lehetséges: eszkaláció, patthelyzet vagy béke – teljesen eltérő következményekkel
– kommentálta a helyzetet a Reutersnek Luke Yeaman, a Commonwealth Bank of Australia vezető közgazdásza.
„A jegybankok kivárnak, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, mielőtt határozott lépéseket tennének. Akárcsak a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók, aknamezőn navigálnak, ahol minden forduló veszélyt rejt.”
Vegyes a kép a technológiai részvénypiacon
Ázsiában a Wall Street határidős indexei visszaadták a technológiai szektor által hajtott korábbi nyereséget. A Nasdaq határidős index legutóbb 0,3 százalékos mínuszban volt.
- A Google anyavállalata, az Alphabet a várakozásokat meghaladó eredményeket közölt, részvénye 7 százalékkal emelkedett zárás utáni kereskedésben.
- A Microsoft és az Amazon eredményei is erősek voltak, ami fokozta a várakozásokat az Apple gyorsjelentésének publikálása előtt.
- A Meta azonban csalódást okozott, miután megemelte éves tőkekiadási előrejelzését, és milliárdokat irányoz elő mesterséges intelligencia infrastruktúrára; részvénye 7 százalékot esett.
Dráma a kötvénypiacon
A globális kötvénypiacok csütörtökön komoly nyomás alá kerültek az olajár-emelkedés és a szigorú hangvételű Fed miatt, ami eladási hullámot váltott ki az amerikai államkötvény piacon. A befektetők gyorsan kiárazták az idei kamatcsökkentések esélyét, és jövő tavaszra már nagyjából egyenlő eséllyel számolnak kamatemeléssel.
- Az amerikai államkötvényhozamok egyhavi csúcsra emelkedtek, a dollár pedig széles körben erősödött, áttörve a 160 jenes szintet.
- Az irányadó amerikai hozam 1 bázisponttal 4,4298 százalékra nőtt, miután előzőleg 6 bázisponttal 4,434 százalékra ugrott – ez március vége óta a legmagasabb szint.
- A 10 éves japán államkötvény hozama 4 bázisponttal 2,500 százalékra emelkedett, ami 1997 júniusa óta a legmagasabb.
- Az ausztrál 10 éves hozam 6 bázisponttal 5,066 százalékra nőtt.
- A dollár a magasabb hozamokkal együtt erősödött, több mint két hete nem látott szintek közelében mozog. 0,1 százalékkal 160,50 jenre emelkedett, közelítve azokhoz a szintekhez, amelyek korábban már jegybanki beavatkozást váltottak ki.
- A japán jen több mint 2 százalékot gyengült azóta, hogy február 28-án kirobbant az amerikai–izraeli konfliktus Iránnal. A befektetők közel két éve nem látott mértékű jen elleni (short, határidős eladási) pozíciókat építettek ki, arra számítva, hogy sem kamatemelés, sem intervenció nem fogja megállítani a gyengülést.
