Ezek lesznek Európa erős országai, megnevezte őket Trump energiaminisztere: „Párizsba, Londonba nem megyek"
Az amerikai energiaminiszter nyilván „hazabeszél”, ha Európa gazdasági kilátásairól tesz erős megállapításokat. Chris Wright szerdai dubrovniki megjegyzései azonban már csak abból a szempontból is megfontolandóak, kikkel gondolja kívánatosnak üzleteket kötni Washington, és még inkább, ha szó szerint vesszük, amit mond. Nyilatkozata Magyarországra is utal egyébként, a házigazda horvátokat pedig – akikkel több energiavonatkozású ügyben is feszültségbe keveredett Budapest –, kifejezetten meg is dicsérte.
Az önmagát energiamegszállottnak nevező Wright a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) csúcs- és üzleti találkozóján vett részt a horvát városban. A miniszter kijelentette: a 3SI térsége a jövőben Európa gazdaságilag legerősebb része lesz – írta a horvát Index.hr.
A nyugat-európai fővárosok rendre kimaradnak
Sajtótájékoztatóján a miniszter azt fejtegette: miközben ez már a harmadik látogatása egy 3SI tagországban, mióta tavaly februárban elfoglalta hivatalát, sokan kérdezik tőle, miért nem látogat olyan fővárosokba, mint London, Párizs vagy Róma.
Ezek nagyszerű országok, de az energia dinamikája a Három Tenger térségében van
– hangsúlyozta Wright. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert az amerikai exportenergia legnagyobb vásárlói nem ezek az országok.
Mely országok tartoznak a kezdeményezéshez? Nem is mind EU-tag. Délen és keleten, az Adriai- és a Fekete-tengernél a horvátok mellett Szlovénia, Bulgária és Románia, és néhány éve Görögország, a Balti-tengernél Észtország, Lettország és Litvánia mellett Lengyelország, és csatlakozott négy tenger nélküli egykori Monarchia-terület is:
- Ausztria,
- Csehország,
- Magyarország
- és Szlovákia is.
Remélem, ez a 13 ország megváltoztatja Európa irányát
– mondta a Trump-adminisztráció lassan megszokottá váló Európa-szkepticizmusával a miniszter, aki a lapjelentés szerint hozzátette: a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közötti térség a jövőben Európa legnagyobb és leggyorsabban növekvő gazdaságainak ad majd otthont.
Az amerikai beszólt Nyugat-Európának, és kimondta: nem ott lesznek Európa erős országai
„Nagyon optimista vagyok ezen országok gazdasági jövőjét illetően” – folytatta, kiegészítve azzal: 13 olyan országról van szó, amelyek nyitottak az energetika és a szabályozás átalakítására annak érdekében, hogy befektetéseket vonzzanak.
Reméljük, hogy ők adják majd meg az alaphangot, és megváltoztatják azt az irányt, amerre egész Európa halad
– szólt be Brüsszelnek Wright, aki gyakran bírálja az „öreg Európát”, amely szerinte „klímariogatással” és energiaszabályozásokkal saját gazdaságát gyengítette.
Állítása szerint ezek a politikák kulcsfontosságú európai iparágakat helyeztek át fejlődő országokba, amelyek „helyzetüknél fogva sokkal kevésbé törődnek a környezettel”, mint a fejlett államok.
Ugyanakkor Wright dicsérte Horvátországot mint „mozgásban lévő társadalmat”, amely „energiabarát”, az LNG-importjának 70 százaléka amerikai, és általában erős partnere az Egyesült Államoknak.
Konkrét ügyben is figyelmeztette Brüsszelt
„Horvátország emellett energiacsomópont is, amely segíti a tágabb régió energiaellátásának biztosítását” – folytatta Wright, hangsúlyozva, hogy Amerika érdeke erős, „energiazsarolástól” független szövetségesek megléte.
„Amerika számára a legjobb az erős, szabadságszerető szövetségesek. Ez egy mindenki számára előnyös helyzet” – mondta.
A Déli Gázösszeköttetés projekt kapcsán – amely Bosznia-Hercegovinát köti majd össze a krki LNG-terminállal – Wright elmondta: büszke Bosznia-Hercegovina és Horvátország kormányainak döntéseire, és reméli, hogy a projekt a lehető leghamarabb megvalósul.
Nem kívánt nyilatkozni az amerikai magáncégről, az AAFS-ről, amely a vezetéket a boszniai területen építi majd, és állítólag Donald Trump amerikai elnökhöz közeli körökhöz köthető. Hozzátette: „meglepődne”, ha az Európai Unió – amely korábban fenntartásokat fogalmazott meg a projekt megvalósításának módjával kapcsolatban – végül „nem támogatná” a vezetéket.
Mol-Ina-ügy: már csaknem 290 millió dollárral tartozik Horvátország a magyar olajvállalatnak – Zágráb hirtelen nagyon barátságos lett, mindent újrakezdenének
Horvátországnak minden költséggel együtt már 286 millió dollárt kell fizetnie a Molnak a régóta húzódó INA-vita miatt. A Mol és a horvát állam közötti vita az INA olajvállalat privatizációjáig nyúlik vissza, de a horvátok most nyitnának, és egy új kezdetben bíznak a kapcsolatokat tekintve.
