A kormánynak kedvez az Alkotmánybíróság tegnapi döntése?
A Népszabadságnak nyilatkozó szakértők szerint az Alkotmánybíróság tegnapi döntése inkább a kormánynak kedvez.
Lövétei István alkotmányjogász szerint az állva maradt kérdésekől akár már nyáron lehetne szavazni, ám a fellebbezések miatt lehet, hogy 2008 elejére tolódik a népszavazás megtartása. Az alkotmányjogász nem tartja valószínűnek, hogy az Országos Váalsztási Bizottság alapvetően megváltoztatná korábbi álláspontját a hozzá visszautalt kérdésekről. Lövétei úgy véli, hogy állva maradt kérdések az emberek többségét nem mozdítják meg, míg a tandíj és a vizitdíj ügyében várhatóan a már elfogadott törvények működnek.
Ha valamelyik kérdésben érvényes és eredményes is lesz a voksolás, az sem jelenti azt, hogy a kormánynak távoznia kellene, legfeljebb módosítania kell néhány jogszabályon. Ettől a népszavazástól a kormány folytathatja a munkát - tette hozzá Lövétei István.
Hack Péter, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője, alkotmányjogász szerint "ezzel a hálóval nem lehet halat fogni". Ezzel utalt Orbán Viktor azon felvetésére, hogy a népszavazással lemondásra lehetne kényszeríteni a miniszterelnököt. Hack szerint nem kizárt, hogy két népszavazás lesz. Az állva maradt kérdésben október-novemberben, ha a két, az OVB-hez utalt kérdés megmarad - akkor egy második tartható 2008 elején. Hack azt mondja, hogy a három elfogadott kérdés nem túl izgalmas, s ha történetesen a három témában a Fidesz akarata érvényesül, gyenge érv lesz a kabinet menesztésének szorgalmazásához.
Lövéteihez hasonlóan ő is úgy véli: nem valószínű, hogy megváltoztatja az OVB korábbi határozatait. Ez a két kérdés tehát elvben visszajuthat az alkotmánybírákhoz. Ugyanakkor - tette hozzá - a vizitdíjat addigra megszokja az ország, a tandíj pedig az önköltséges oktatásban ma is létezik.
Dr. Chronowski Nóra, a Pécsi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője tanártársával, dr. Kocsis Miklóssal közösen megfogalmazott álláspontjukban arra hívták föl a figyelmet, hogy míg a testület a kormányprogram egészét nem tartja népszavazásra bocsáthatónak, a program egyik fontosnak tűnő elemét - a tandíjat - viszont igen. Meglepte őket, hogy a gyógyszerárusítás liberalizációjára vonatkozó kérdés nem akadt fenn a rostán. Az, hogy erről referendumon mondhatunk véleményt, felveti a kérdést: hol húzódik a népszavazásra bocsátható kérdések "komolysági határa". Ha a gyógyszerek árusításának helyéről népszavazás tartható, akkor akár arról is voksolhatnánk, hogy a patikák árulhatnak-e cukorkát, rágógumit és kozmetikumokat. Érthetetlennek tartják, hogy erre az AB nem hívta föl a figyelmet. Ráadásul a kérdés felvetése szerintük sérti az alaptörvény piacgazdaságról szóló paragrafusát. (Népszabadság)
