Sólyom nem vesz részt a március 15-i zászlófelvonáson
Az államfő, a házelnök és a miniszterelnök protokollosztálya között némi zavart okozott, hogy ki helyettesítse Sólyom László köztársasági elnököt, aki külföldi útja miatt nem vesz részt a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson - értesült az MTI a kormányhoz közel álló körökből szombaton.
Március 15-én délelőtt katonai tiszteletadás mellett a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében vonják fel a magyar köztársaság lobogóját a Kossuth téren. A zászlófelvonás előtt a köztársasági elnök ad engedélyt az ünnepség megkezdésére és a nemzeti lobogó felvonására. Olyan eset a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy a köztársasági elnök nem vett részt a zászlófelvonáson.
Sólyom László viszont az idén március 15-én a délelőtti órákban még nem hivatalos magánlátogatáson Erdélyben lesz. Az MTI úgy értesült, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) és az Országgyűlés Hivatala eltérően értelmezi az erre vonatkozó szabályokat. Az alkotmány szerint az államfő átmeneti akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke helyettesíti őt.
A KEH - az MTI információi szerint - úgy látja: az, hogy Sólyom László március 15-én délelőtt még nem hivatalos magánlátogatáson Erdélyben lesz, a szó jogi értelmében nem azt jelenti, hogy akadályoztatva van, ráadásul a zászlófelvonás nem közjogi esemény, így nem kell átadnia államfői funkcióját.
Az Országgyűlés Hivatala viszont közjogi eseménynek tekinti a nemzeti ünnepen a zászlófelvonást, ezért szerintük Szili Katalinnak kellene helyettesítenie az államfőt. A távirati iroda úgy tudja, hogy az államfő végül nem átadta a tisztségével járó feladatot, hanem helyettest jelölt ki maga helyett, és a miniszterelnököt kérte meg erre a feladatra.
A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal jelezte a Miniszterelnöki Hivatalnak Sólyom László kérését, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vállalta a helyettesítést. Kerényi György, a házelnök kabinetfőnöke nem kívánta kommentálni az ügyet. Az MTI-nek azt mondta: véleményük szerint, ha egy konkrét esetre nincs konkrét szabályozás, akkor az alkotmány betűje és szelleme az irányadó. (MTI)
