Ahol minden szónak súlya van
A nyilvánvaló hazugságok, a hamis illúziókra épülő polgárság ellen kel ki Ibsen A vadkacsa című darabjában, amelyet Ascher Tamás állított színpadra a budapesti Katona József Színházban. A történetben – a szerző Henrik Ibsen keserű tapasztalatai miatt – az igazság mindenképpen tragédiába torkollik, az illúziók szimbóluma lesz tehát a címben szereplő, a padlásszobában ápolt, szárnyaszegett vadkacsa.
Ascher Tamás rendező elképzelésében a mű pontosan azon a hangon szólal meg, amely a Katonába járó közönség számára szinte már magától értetődő. Minden szónak és elhangzó mondatnak súlya, szerepe van, s mind tökéletes pontossággal időzített. A darab hibátlan értése és elemzése nem kevesebbet, mint a 19. század világirodalmának egyik legnagyobb szerzőjét tárja elénk, helyezi tőlünk karnyújtásnyi távolságba – helyesebben: közelségbe.
Nem kényelmesedhet el az a néző, aki A vadkacsa mellett voksol egy munkanap után. Át kell adni magunkat a lenyűgöző szövegnek, a város legjobb színészcsapatának, valamint annak a különlegesen letisztult és megnyugtatóan otthonos atmoszférának, amelyet ez a társulat a legtöbb klasszikus dráma feldolgozásakor olyan irigyelni való természetességgel teremt meg. Amilyen nyitottsággal költözik a darabba, a cselekmény idejébe és helyszíneire ez a tucatnyi remek művész.
Werle, a társát börtönbe juttató nagykereskedő (Máté Gábor) teherbe ejtett szeretőjét, Ginát (Fullajtár Andrea) adja a cellában sínylődő Ekdal fiához (Fekete Ernő), így Werle valójában a lányát felnevelő családot támogatva hazudik mindenkinek, de leginkább önmagának. Az igazságra fényt derítő ifjabb Werle (Keresztes Tamás) csak bajt okoz, a sötét múlt és az arra emlékeztető kislány, Hedvig Ekdal (Simkó Katalin) egyre terhesebbé válik. A törékeny boldogságban és szerénységben élő családban minden felborul, ám a kényelem és a megszokás mindennél nagyobb úr, és túl sok áldozatot követel. Az Ekdal család meghitt, szeretettel – és elkent hazugságokkal – teli hajlékába otromba módon ront be az igazság, amelynek egyetlen valódi áldozata van: a születésnapos Hedvig Ekdal.
