Atomerőmű a kertben
Radioaktív hulladéklerakó, atomerőmű, repülőtér, autópálya, vasút, szennyvíztisztító üzem. Csupán néhány létesítmény a sok közül, amelyek építése miatt belegyezésünk nélkül is elveheti, finomabban fogalmazva kisajátíthatja az állam a telkünket vagy lakóingatlanunkat, amennyiben éppen azok helyén valósítaná meg a beruházást. A felsorolás a múlt héten a parlament elé került törvényjavaslatból származik, amellyel az igazságügyi tárca pontosabb szabályok közé szorítaná az eddig törvényerejű rendeletben szabályozott kisajátítást.
A rendeletet még 1976-ban hozták, és csupán annyit mond ki, hogy kisajátításra csak közérdekből kerülhet sor. Nem határozza meg azonban egyértelműen, hogy mi számít közérdeknek. Emiatt az Alkotmánybíróság (AB) egy 2005-ös határozatában kimondta, hogy a még teljesen más gazdasági és társadalmi körülmények között született rendelet alkotmányellenes, sérti a tulajdonjog védelmét kimondó alkotmányos alapelvet. Egyben felszólította az Országgyűlést, hogy 2007 június végéig alkosson törvényt a kisajátítás szabályozására.
A parlament elé került törvényjavaslat lényege, hogy a kisajátítás lehetőségét kizárólag azokra a közérdekű célokra korlátozza, amelyeket csak a tulajdonjog elvonásával lehet megvalósítani. A kormányzati elképzelések szerint nem bele ebbe az állami vagy önkormányzati beruházás keretében megvalósuló tömbszerű lakóházépítés.
A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal folytatja le, az eljárás ellen bírósági felülvizsgálatot lehet majd kérni az illetékes megyei bíróságon. A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. Ennek mértékét a helyben kialakult forgalmi érték alapján határozzák meg.
Az ingatlanhoz kötődő megszűnő jogok – így a földhasználati, a haszonélvezeti, a használati, a vagyonkezelői és a bérleti jog után – is számíthat kártalanításra a jogosult. Nem jár viszont ellentételezés az elővásárlási, a vételi, továbbá a jelzálog- és az életjáradéki jog megszűnése miatt. A kártalanítás pénzben történik, de lehetnek kivételek. A tulajdonos például megegyezhet a kisajátítást kérővel abban, hogy csereingatlannal kártalanítsa.
A kisajátított ingatlant csak a kisajátítási kérelemben meghatározott célra lehet használni. Ehhez kötődik a törvénytervezet legfőbb újítása: ha nem valósul meg határidőre az említett cél (például nem épül fel a telken a szemétlerakó), akkor a korábbi tulajdonos visszavásárolhatja az ingatlanát.
Kisajátítás miatt csúszó autópályák
Az autópályépítések miatt tízezrek telkét sajátították ki az elmúlt évben. Tavaly összesen 12 autópályaszakaszon folyt területszerzés, ami összesen 5450 területet és 13924 tulajdonost érintett – tájékoztatta lapunkat Tompos Attila, a Nemzeti Autópálya Zrt. koordinációs igazgatója. A tavaly befejeződő autópálya-építéseknél a hosszadalmas kisajátítási eljárás miatt több esetben módosítani kellett a beruházási határidőket – ismerte el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Jelenleg az M0-ás körgyűrű 4-es utat az M3-as autópályával összekötő új, 26,5 kilométeres szakaszának átadása csúszik a vártnál lassabb jogi eljárás miatt.
Fontosabb kisajátítási okok
Honvédelem
Település-és területrendezés
Közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Energiatermelés
Bányászat
Elektronikus hírközlési szolgáltatás
Természetvédelem
Közút, vasút, repülőtér, híd és alagút építése
Nukleáris létesítmény, radioaktív hulladéklerakó építéséhez
Szennyvízkezelő üzem létrehozása.
