Csődközeli költségvetési intézmények - De ennek vége?
Ha az Országgyűlés megszavazza, a pénzügyminiszter a jelenlegi gyakorlathoz képest jóval korábban jelölhet majd ki kincstári biztost a csődközeli helyzetbe került költségvetési intézményekhez írja a Népszabadság.
Az államháztartási törvény módosítását célzó, Szabó Lajos (MSZP) nevével jegyzett indítvány szerint az állami intézményekhez a jövőben nem csak akkor lehetne kincstári biztos küldeni, ha a hatvan napon túli tartozásuk meghaladja az 50 millió forintot, vagy az intézmény költségvetésében szereplő kiadási főöszszeg 3,5 százalékát, hanem akkor is, ha "a költségvetési szerv gazdasági, pénzügyi folyamatai azt indokolják". Magyarán a pénzügyminiszter - az illetékes szakminiszter beleegyezésével - még a komoly baj (a határértékeket túllépő tartozás) beállta előtt, megelőző jelleggel is kijelölhetne kincstári biztost. A javaslatból az nem derül ki, pontosan mikor is áll be az a "gazdasági, pénzügyi helyzet", amely a lépést indokolná. Vagyis a pénzügyi kormányzat viszonylag nagy szabadsággal vonhatná pénzügyi ellenőrzése alá azokat a költségvetési finanszírozású intézményeket, amelyeknél félő, hogy a tartozásállomány túlfut a megengedhető korláton, vagy épp folyamatosan likviditási gonddal küzdenek. Ez ugyanakkor nem vonatkozna az önkormányzati fenntartású intézményekre, ahol a túlzott tartozásállomány esetén a helyhatóság jelölhet ki önkormányzati biztost. (A pénzügyminiszternek ez nem áll jogában.)
A biztosok munkáját egy, a PM, a Kincstár és a szakminisztérium delegáltjaiból álló bizottság felügyeli. A megbízást pályázaton elnyerő kincstári biztosnak fel kell tárnia a túlzott eladósodás okait, fel kell számolnia az adósságállományt, és az illető intézmény vezetőségével egyeztetve intézkedési tervet kell javasolnia arra vonatkozóan, miként előzhető meg, hogy még egyszer hasonló helyzetbe kerüljön az intézmény. Lényeges kitétel, hogy a biztos csak a gazdálkodási, pénzügyi folyamatokba szólhat bele, szakmai ügyekbe nem - igaz, egy személyügyi racionalizálási döntésnek alighanem szakmai következményei is lehetnek adott esetben.
A javaslatot nem véletlenül nyújtották be éppen most a T. Háznak. A Magyar Államkincstár adatai szerint a költségvetési szervezetek adósságállománya tavaly a második félévben meredek növekedésnek indult: míg az év elején 15,26 milliárd forint volt, október végére meghaladta a 35 milliárdot. Kilenc hónap alatt gyakorlatilag az ötszörösére nőtt az átütemezett tartozások összege (ezeket nem tudták megfizetni határidőre az intézmények, így megállapodtak egy későbbi fizetésben a beszállítóval vagy épp az adóhatósággal), a 60 napon túli tartozások értéke pedig a nyolcszorosára.
Az októberi összesítés szerint a legnagyobb, több mint tízmilliárdos összeg az igazságügyi tárcát terhelte.
A csúcstartó szervezet szintén a volt Belügyminisztériumból került másik tárcához: a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatalt a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Elektronikus Kormányzati Központba szervezték be, csaknem hatmilliárdos adósságának nagy részét pedig mára már megszüntették, vagyis megfizették a Pénzügyminisztérium közlése szerint. Azt már nem árulta el a szaktárca, hogy a nyilvántartást végző és a választásokat bonyolító szervezet miként tudott hatmilliárdnyi tartozást felhalmozni a két választás évében vagy esetleg még azelőtt
A ritka "visszaesők" között van a Pécsi Tudományegyetem, ahová többször kellett kirendelni kincstári biztost. S gondok voltak az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetnél is: októberben 165 milliós hatvan napon túli és átütemezett adósságról tájékoztatták az államkincstárat.
Hogy most mi lehet a helyzet, arról egyelőre nem lehet pontos számokat tudni. Az bizonyos: félnivaló főként ott van, ahol az intézmény nem igazodik, illetve nem tud igazodni a megváltozott vagy megváltozó finanszírozási feltételekhez - írja a napilap.
