Garas nem akart jópofizni - 30 éve nem fordult elő ilyesmi
– Önnek most épp a Karinthy-gyűrű átadásán kellene lennie. Mikor döntötte el, hogy nem veszi át a díjat?
– Tegnap délután. Akkor hallottam először, hogy Farkasházy Tivadart kirúgták a Magyar Rádiótól. Most már tudom, hogy a hír régebbi, de hozzám valahogy nem jutott el. Pedig még beszéltem is Tivadarral, de ő sem szólt nekem. Szerintem nem akarta, hogy tudomást szerezzek róla, vagy legalábbis nem úgy, hogy ő mondja el. Ráadásul a Kabarécsütörtököt is megszüntették a Petőfi adón, így már nincs olyan műsor, ahol a legendásnak számító régi humoros felvételeket újra hallhatnánk. Engem ez az egész mélységgesen megdöbbent. Ezt a Karinthy-gyűrűt ugyanis a Rádiókabaré, illetve Kaposy Miklós és Sinkó Péter mellett Farkasházy Tivadarnak is köszönhetem. Most akkor ezek után menjek be a Magyar Rádióba és jópofáskodva vegyem át a kitüntetést? Na nem, ez nekem nem megy...
– Hogyan reagált a rádió vezetése az ön lépésére?
Garas Dezső
Született: 1934 december 9-énIskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1953-57)
Pályája: a Nemzeti Színház (1957-65), a Madách Színház (1965-76), illetve 25. Színház (1976-77) tagja, majd a Mafilm munkatársa (1977-80), ezt követően a Népszínház (1980-90), a szolniki Szigligeti Színház (1990-93), a Művész Színház (1993-95) tagja, szabadfoglalkozású (1993-2003), majd a Vígszínház (2003), 2004 óta pedig a Nemzeti Színház tagja.
Elismerései: Jászai Mari-díj ( 1963, 1965), érdemes művész (1978), kiváló művész (1983), SZOT-díj (1986), a filmszemle díja (1987), Kossuth-díj (1988), filmkritikusok díja (1988, 1993), Pro Arte Budapest (1990), Budapestért Díj (1998), a filmszemle életműdíja (1999), a Nemzet Színésze (2000– Nem tudom, mivel a Rádiókabaré egyik munkatársát, Nyilas Jánost kértem meg, hogy közölje velük, nem leszek ott az ünnepségen. Fogalmam sincs, hogy az illetékesek ennek nyomán elgondolkodnak-e, de őszintén szólva nincsenek túl nagy reményeim. Akik ezt a mostani folyamatot vezénylik, vagy túl buta emberek – amiben nem hiszek –, vagy pedig nagyon is jól tudják, hogy mit akarnak. Szerintem nem véletlenül szeretnék a Petőfi hallgatottságát a minimálisra csökkenteni. Valamilyen céljuk biztos van ezzel.
– Állítólag a vezetők arra hivatkoznak: a Rádiókabarét már csak az idősek hallgatják...
– Ennél nagyobb hülyeséget már rég hallottam. A kabaré háttérbe szorítása mindannyiunknak nagy veszteség, kortól és pártállástól függetlenül. Csak ismételni tudom magam: ezzel a folyamattal valakiknek céljai vannak.
– Mit gondol, ha ma azt hallja: kell egy csapat?
– Én már ott tartok: nem is biztos, hogy kell egy csapat. De ezt a témát most hadd ne fejtsem ki alaposabban...
– Akkor beszéljünk vidámabb témákról. Május elején mutatták be a Nemzeti Színházban Hamvai Kornél Szigliget című vígjátékát, amelyben ön is játszik. Mit élvez jobban: azt, hogy komédiázhat, vagy hogy végre van egy színvonalas magyar bohózat?
– Mindkettőt. Gazsó Györggyel, Udvaros Dorottyával és Blaskó Péterrel szinte lubickolunk a szerepben. Sajnos világjelenség, hogy nincsenek jó vígjátékok, ezért is örültünk ennek a darabnak. Most, hogy vége az évadnak, szinte szomorúak voltunk, hogy abba kell hagynunk. De sebaj, szeptemberben folytatjuk.
Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1953-57)
Pályája: a Nemzeti Színház (1957-65), a Madách Színház (1965-76), illetve 25. Színház (1976-77) tagja, majd a Mafilm munkatársa (1977-80), ezt követően a Népszínház (1980-90), a szolniki Szigligeti Színház (1990-93), a Művész Színház (1993-95) tagja, szabadfoglalkozású (1993-2003), majd a Vígszínház (2003), 2004 óta pedig a Nemzeti Színház tagja.
Elismerései: Jászai Mari-díj ( 1963, 1965), érdemes művész (1978), kiváló művész (1983), SZOT-díj (1986), a filmszemle díja (1987), Kossuth-díj (1988), filmkritikusok díja (1988, 1993), Pro Arte Budapest (1990), Budapestért Díj (1998), a filmszemle életműdíja (1999), a Nemzet Színésze (2000) -->
Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1953-57)
Pályája: a Nemzeti Színház (1957-65), a Madách Színház (1965-76), illetve 25. Színház (1976-77) tagja, majd a Mafilm munkatársa (1977-80), ezt követően a Népszínház (1980-90), a szolniki Szigligeti Színház (1990-93), a Művész Színház (1993-95) tagja, szabadfoglalkozású (1993-2003), majd a Vígszínház (2003), 2004 óta pedig a Nemzeti Színház tagja.
Elismerései: Jászai Mari-díj ( 1963, 1965), érdemes művész (1978), kiváló művész (1983), SZOT-díj (1986), a filmszemle díja (1987), Kossuth-díj (1988), filmkritikusok díja (1988, 1993), Pro Arte Budapest (1990), Budapestért Díj (1998), a filmszemle életműdíja (1999), a Nemzet Színésze (2000 -->
