Hatalmas Fidesz előny, de az ellenzékkel is elégedetlenek a választók
A legfrissebb adatok szerint a megkérdezettek 59 százaléka inkább, vagy egyértelműen negatívan értékeli a Gyurcsány-kormány munkáját, ugyanakkor az ellenzék tevékenységével is 58 százalék elégedetlen. A megkérdezettek 48 százaléka érzékeli úgy, hogy közvetlen környezetében a kormányváltást kívánók vannak többségben, miközben a jelenlegi kormány támogatását mindössze 25 százalék észleli.
Általános közérzet
A 2007 kora tavaszán elvégzett felvételek némi javulást mutattak az általános lakossági közérzet-index tekintetében, de a mostani felmérés eredményei azt a múlt hónapban már regisztrált változást támasztják alá, miszerint megtorpant ez a javulás. A 100 fokú skálán mért 29 pontos érték egy ponttal alacsonyabb a májusi adatnál, s továbbra is igen széles körű társadalmi elégedetlenséget tükröz, ami megmutatkozik abban is, hogy a megkérdezettek 60 százaléka közepesnél rosszabb osztályzatot adott, míg annál jobbat alig több mint 4 százalék.
A két nagy párt táborához tartozók átlagos értékelése közt továbbra is igen jelentős különbség tapasztalható, s mindkét csoport esetében enyhe csökkenést mutatott a közérzet-index, így a Fidesz szavazói körében 18 ponton áll (-4 pont), az MSZP-sek esetében pedig 44 ponton (-3 pont).
Gazdasági és anyagi helyzet megítélése, várakozások
A megkérdezettek többsége (60, illetve 51 százalék) mind az ország gazdasági, mind a saját anyagi helyzetében romlást tapasztalt az elmúlt egy évre visszatekintve. A pártszimpátiák és a választói vélemények közötti összefüggés a júniusi felvétel szerint is feltűnően erősnek mutatkozott: a többséggel ellentétes nézeten voltak az MSZP szavazói, akiknek 45 százaléka az ország gazdasági helyzetének javulását érzékelte, s csak 26 százalékuk tapasztalt romlást. A jövővel kapcsolatosan közel ugyanannyian várnak javulást az ország gazdasági helyzetében (32 százalék, februárhoz képest +1 százalék), mint ahányan romlást (36 százalék, -4 százalék), a saját anyagi helyzet tekintetében pedig 24 százalék bizakodó (+4 százalék), s 34 százalék (-10 százalék) pesszimista.
Pártválasztás
A múlt hónaphoz képest jelentősen, hat százalékponttal csökkent a magukat biztos szavazónak vallók aránya. Ha most vasárnap választásokat rendeznének, a megkérdezetteknek mindössze 59 százaléka menne el saját állítása szerint biztosan szavazni. A politikai elbizonytalanodás és passzivitás erősödését mutatja az is, hogy 4 százalékponttal csökkent a pártválasztók, illetve 8 százalékponttal a biztos szavazó pártválasztók aránya is.
A teljes párttámogatottsági mutató alapján 28 százalék a Fidesz, 21 százalék az MSZP szimpatizánsi köre, az SZDSZ-é 3, míg az MDF-é 6 százalék ("melyik pártra szavazna most vasárnap?" valamint a "melyik párt győzelmével lenne leginkább elégedett?" kérdésekre adott válaszok együttes aránya). Az összes megkérdezett 12 százaléka pedig egyik jelenlegi párt győzelmével sem lenne elégedett.
Májushoz képest mindkét nagy párt támogatottsága csökkent. "A most vasárnap melyik pártra szavazna?" kérdés alapján az MSZP-t támogatók aránya jelenleg 18 százalék (májushoz képest -3 százalék), vagyis az MSZP átmeneti erősödése megtorpanni látszik, a párt nem képes tartósan 20 százalék fölé tornászni szavazótáborát. A Fidesz szavazótábora 26 százalék, 1 százalékkal alacsonyabb, mint a májusi érték. Az MDF támogatottsága (5 százalék) továbbra is egyértelműen magasabb az SZDSZ-énél (3 százalék), a liberálisok esetében tehát a pártelnök-váltás - legalább is egyelőre - nem hozta meg a várt áttörést.
A biztos szavazó pártválasztók csoportjában nem történt elmozdulás az elmúlt hónapban, 51 százalékuk szavazna a Fideszre (ez megegyezik az egy hónappal korábbi értékkel), 34 százalékuk az MSZP-re (-1 százalékpont). A háttéradatok alapján az MSZP alacsonyabb támogatottsága a választói holdudvar egy részének elbizonytalanodására vezethető vissza, a biztos szavazói magban ez a változás nem érzékelhető számottevően. A biztos szavazó pártválasztók körében 8 százalékos az MDF támogatottsága (+2 százalékpont), s bár az emelkedés egy hónap távlatában nem nevezhető statisztikai értelemben szignifikánsnak, a trendadatok mégis egyértelműen felfelé mutatnak - bár a mostani emelkedés leginkább annak köszönhető, hogy a nagy pártokkal ellentétben az MDF táborát nem érintette az általános passzivitás erősödése. Az SZDSZ mindössze 3 százalékos támogatottságot tudhat magának a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében (májushoz képest -2 százalékpont), vagyis ha most rendeznék a választásokat, akkor a kisebbik kormánypárt nagy valószínűséggel nem jutna be a parlamentbe.
Kormány és ellenzék tevékenységének megítélése
Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva némiképp alacsonyabb, de továbbra is igen magas arányú elégedetlenséget regisztrált a felvétel mind a kormány, mind az ellenzék munkájával kapcsolatosan: 59 százalék értékeli inkább vagy egyértelműen negatívan a Gyurcsány-kormány munkáját, 58 százalék pedig az ellenzékét. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya 28 százalék, ez az érték is öt százalékponttal elmarad a májusban mérttől. A Fidesz szavazói közt nagyobb arányú az elégedetlenség az ellenzék tevékenységével (17 százalék), mint az MSZP szavazói közt a kormányéval (7 százalék).
Miniszterelnöki alkalmasság
Májushoz hasonlóan most sincs szignifikáns eltérés a két nagy politikai párt vezetőjének miniszterelnöki támogatottságában, Gyurcsány Ferencet 35 százalék tartja alkalmasabbnak a posztra (-1 százalékpont), Orbán Viktort pedig 32 százalék (-2 százalékpont). Igen magas ugyanakkor azok aránya is, akik szerint egyikük sem alkalmas a tisztség betöltésére (24 százalék).
A kormányváltással kapcsolatos vélemények
A kormányváltás szükségességére vonatkozó kérdésre adott válaszok is arról tanúskodnak, hogy noha a pártválasztási adatok a Fidesz számára kedvezőek, az általános közhangulat alapján a két oldal nagyjából azonos méretű. Jelenleg 43 százalék tartaná jobb megoldásnak a kormányváltást, 41 százalék pedig a jelenlegi kormány hivatalban maradását, a két érték között nincs szignifikáns eltérés. Noha hónapok óta hasonló méretű a két véleménytábor, szintén hónapok óta jóval többen (jelenleg a megkérdezettek 48 százaléka) érzékelik úgy, hogy közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók vannak többségben, mint ahányan a jelenlegi kormány támogatóinak többségét észlelik (25 százalék).
Egy "harmadik erő" megjelenésének megítélése
A júniusi vizsgálatban is szerepelt az a kérdés, amelyik a két nagy párt hatalmi pozíciója mellett egy harmadik erő hatalomra jutásának forgatókönyvét teszteli. A jelenlegi kormányoldal támogatottsága ebben az esetben továbbra is nagyobb (30 százalék), mint a Fidesz vezette ellenzéké (23 százalék), bár a különbség öt százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. A legnagyobb tábort azonban most is egy, a jelenlegi pártoktól független, új politikai erő tudhatná magáénak (37 százalék).
Az általános politikai állapotok kritikájának tekinthető az is, hogy a kérdezettek 60 százaléka inkább vagy teljes mértékben elégedetlen a demokrácia helyzetével Magyarországon (az elégedettek aránya a februári 36-ról 33 százalékra csökkent). A pártpreferenciák itt is erőteljesen befolyásolják a választói véleményeket: a Fidesz szavazóinak több mint háromnegyede elégedetlen, ezzel szemben az MSZP-sek sokkal kedvezőbbnek érzik a helyzetet, körükben "mindössze" 45 százalék az elégedetlenek aránya. (www.szazadveg.hu)
