Igazi hungarikummá válhat az egészség
Hogy melyek a valós okai ezeknek a lesújtó statisztikáknak, sokan sokféleképpen magyarázzák. Közrejátszhatnak szociológiai és pszichológiai tényezők, lehet benne része a történelmünknek, de valójában nem kell ilyen messzire mennünk. Elég, ha csak magunkba nézünk! Tudjuk, hogy egészségünk megőrzése érdekében többet kellene mozognunk, táplálkozhatnánk változatosabban is, és eldobhatnánk a cigarettát, hogy csak az alapokat említsem. Tudjuk, de a legtöbben mégsem tesszük! Pedig az elmúlt tíz évben egyre több minden szól a helyes étrend, a mozgás és a szűrések fontosságáról. Azt hihetnénk, hogy ebben az információtengerben mindenki megtalálja a számára leghasznosabb tanácsot ahhoz, hogy megelőzze a betegségeket, és megőrizze egészségét. Igen ám, de vajon érti-e mindenki, hogy mit rejtenek az egészségmegőrzést hirdető fogalmak? És ki ad iránytűt az emberek kezébe, hogy megtalálják a helyes utat a betegségek megelőzéséhez? Egyáltalán, tudunk-e hasznos tanácsot adni az embereknek, anélkül, hogy tudnánk: valójában mit gondolnak az egészségről?
Egy pillanatra megállnék ennél a gondolatnál. Hadd osszam meg önökkel, mit gondolunk mi a Béresnél az egészségről! Atyám nyomdokain haladva a Béres 35 éve az egészséges emberért tesz. Egészségmegőrző és betegségmegelőző missziónk a Béres Csepp születéséig nyúlik vissza, és bízunk abban, hogy új kezdeményezésünkben, a Béres Egészség Hungaricum Programban teljesedik ki. Számunkra az egészség nemzeti érték. Érték az egyénnek, hiszen egészségünk megőrzése által nemcsak tovább élhetünk, hanem aktívabban, munkaképesebben, boldogabban, teljesebb családi életet élve tehetjük ezt. És érték a társadalomnak is. Demográfiailag kulcsfontosságú ugyanis, hogy a fogyatkozó magyarság egészségesebb és munkaerő-piaci értelemben is aktívabb maradjon, nem is beszélve az egészség kedvező költségvetési hatásairól. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy amíg a közéleti diskurzus szinte kizárólag a kórházi ellátásról folyik, az egészségnek, ennek a ritka értéknek a megőrzése nem emelkedett a megfelelően finanszírozott szakmai vagy átütő kommunikációval támogatott politikai programok szintjére. Pedig meggyőződésünk, hogy Magyarország csak azáltal válhat Európa egyik legbetegebb nemzetéből az egyik legegészségesebbjévé, ha odafigyelünk magunkra, az egészségünk megőrzésére. Vagyis nem (csak) arról kéne beszélnünk, hány kórházi ágy várja ma a betegeket, hanem egyre inkább arról, hogyan előzzük meg a betegséget, hogy ne kényszerüljünk kórházba!
És itt visszakanyarodnék az egészségtudatossághoz. Ha elfogadjuk, hogy ez egészség érték, és egyre több információ buzdít a megőrzésére, miért nem teszünk érte? Létezik egyfajta magyaros egészségtudat? Ha igen, melyek az ismérvei? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ az év elején a TNS piackutató céggel összefogva. Egy reprezentatív felmérést készítettünk a ránk, magyarokra jellemző egészségtudat feltérképezésére. Első ízben készült ilyen egészségindex hazánk lakosságára vonatkozóan, igen meglepő eredménnyel.
A Béres Egészség Hungaricum Index 100 pontos skálán méri a magyar lakosság egészségtudatát több témakörben. A 63 pontot mutató Információs Index közepes tájékozottságot mutat az egészség témakörében. A válaszadók 27%-a szerint napi fél órát kell sportolni az egészségünkért, de ez 23% szerint fizikai munkával helyettesíthető. 56% még sosem hallott a testtömegindexről. Az 55 ponton álló Egészségtudatosság Index azt mutatja: nem gondolkodunk tudatosan az egészségünkről. A válaszadók csupán 41%-ának fontos, hogy a lehető legegészségesebben éljen, kevesebb mint egyharmaduk próbálja aktívan megőrizni az egészségét. Lehetőségben jól állunk. A Lehetőség Index 70 pontja mutatja, hogy volna módunk egészségesen élni. Tenni viszont már keveset teszünk érte, az Akció Index 56 ponton áll. 53% nem szokott az egészsége érdekében mozogni, akik azonban sportolnak, azoknak 29%-a a napi gyaloglást is ide sorolja. Érdekes módon a válaszadók csaknem fele jól volt az elmúlt egy évben. A kutatás legmagasabb értéke a Bevallott Egészségi Állapot Index 73 ponttal. Igaz, a válaszadók 67% tartotta magát normál testsúlyúnak, ám a kiszámított testtömeg indexük alapján valójában 47% volt normál testsúlyú, 37% túlsúlyos, 12% pedig kifejezetten elhízott. Tehát az önbevallás az egészségünk terén sem az erősségünk, ellenben úgy gondoljuk, mindenki más rosszabbul van, mint mi. Ezt mutatja a Percepciós Index, amely arra keresett választ, hogyan ítéljük meg a magyar lakosság általános egészségi állapotát. A válaszadók mindössze 15%-a vélte úgy, hogy a lakosság egészségi állapota a közepesnél jobb. Az index 39 pontot mutat, ami messze a legalacsonyabb az összes mért adat között. Az összesített Béres Egészség Hungaricum Index 2007-ben 59 pont.
A magyarok egészségi állapota, egészségtudata és a felmérésben feltárt megannyi ellentmondás tettre szólítottak minket, ezért indítottuk el tavasszal Magyarország első átfogó egészségmegőrző és betegségmegelőző nemzeti programját, a Béres Egészség Hungaricum Programot. Célunk, hogy tudatosítsuk az emberekben, mit tehetnek az egészségük megőrzése érdekében. Biztató előjel, hogy a reprezentatív kutatásban megkérdezettek 47%-a egyetértett azzal: az egészség megőrzéséért az egyén a felelős, vagyis a társadalom fele felismerte, nem az államra kell várni. Ehhez kívánunk iránytűt és segítséget nyújtani a programmal, amelynek működtetésére közhasznú alapítványt hoztunk létre Béres Egészség Hungaricum Alapítvány néven. Az alapítvány kuratóriumi elnökeként azt szeretném elérni, hogy nemzeti egészségmozgalmunkhoz minél többen csatlakozzanak, akik tenni kívánnak azért, hogy a magyar egészség büszkeségünk, valódi hungarikum lehessen.
Ebben az évben az alapokat rakjuk le, és hihetetlen energiával, új lendülettel, valamint jó érzéssel tölt el minket az a rengeteg pozitív visszajelzés, amelyet az emberektől, szakemberektől, szakmai és civilszervezetektől kapunk. Sokat jelent nekünk, hogy törekvéseinkről elismerően szólt az Országos Egészségfejlesztési Intézet, és szinte naponta kapunk levelet magánszemélyektől, civilszervezetektől: szívesen csatlakoznának hozzánk. Idei feladatunk, hogy a kutatásunkból kirajzolódott ellentmondásokat feloldjuk. Az egészségtudat hiteles formálására törekszünk. Ennek első lépése, hogy a Béres Egészség Hungaricum Program orvosszakértői testületének segítségével ismeretterjesztő tevékenységet folytatunk, elsősorban a médiában. Tematizált hónapokra osztva foglalkozunk az egyes tipikus betegségekkel és a megelőzésükkel kapcsolatos lehetőségekkel. Májusban a prevenció témáját jártuk körbe, júniusban a szív- és érrendszeri betegségekről beszélünk. Szó lesz még többek között a magyar népbetegségnek számító elhízásról, a daganatos megbetegedésekről, a csontritkulásról, és az immunrendszer egyes megbetegedéseiről. Emellett a lakosságot is szeretnénk cselekvésre szólítani. Rendezvényeket szervezünk és látogatunk egész évben. Összefogást kezdeményezünk az önkormányzatokkal, hogy legyenek a Béres Egészség Hungaricum Program partnerei a polgárok minél közvetlenebb tájékoztatásában. Elsőként Debrecen fogadta örömmel felhívásunkat, így ősszel vendégei leszünk a város hagyományos egészségrendezvényének. A budapestiek július 1-jén, a magyar egészségügy napján találkozhatnak velünk az Erzsébet téren. A Béres Egészség Hungarikum Program olyan szakembereket lát vendégül, akik a nyári egészségmegőrzésről tájékoztatják a sajtót és az érdeklődőket.
A szerző a Béres Egészség Hungaricum Alapítvány elnöke
