Lendvai Ildikó remek kávét főz - Bezzeg Dávid Ibolya!
A nők nagy népszerűségének oka, hogy jobban hajlanak a konszenzuskeresésre, mint férfi társaik – állítja Bognár Ákos, a Political Capital elemzője. A szimpátia kialakulásához hozzájárulhat az is, hogy a házelnök tisztsége politikailag békésebb terep, ugyanakkor a szintén népszerű Dávid Ibolya nem feltétlenül kerüli a konfliktusokat -derül ki a hetilap tanulmányából.
A hevesebb vitákban Lendvai Ildikó szerint a nők segítségére lehet, hogy őket „nehezebb legazemberezni”, a frakcióvezető ennek ellenére úgy véli, konfliktusos személyisége miatt ő még a Tisztelt Ház elnökeként sem lenne népszerű, bár a választói sem a simulékonyságot várják tőle.
Abban mind az SZDSZ-es Sándor Klára, mind a Fideszes Pelczné Gáll Ildikó egyetért, hogy a „gyengébbik nemnek” politikusként meg kell küzdenie azért, hogy elfogadják, bár a konzervatív képviselő szerint ő maga élettapasztalatával és határozottságával mindig megállta a helyét. A liberális képviselő szerint a mi kultúránkban a kislányokat együttműködésre, a kisfiúkat pedig versengésre nevelik, ezzel kényszerítik bele őket a tipikus nemi szerepekbe.
Pető Andrea, a Közép-európai egyetem társadalmi nemek tanszékének docense is egyetért abban, hogy a szocializáció nehezíti a nők indulását, ahogyan ez a témával kapcsolatos kutatásaiból is kiderül. Mint mondja, a megkérdezettek szerint Dávid Ibolya volt az egyetlen, aki nem szaladt kávét főzni, amikor a férfiak sóhajtoztak, ellentétben Lendvai Ildikóval, aki állítása szerint mindig megfőzte a kávét, sőt, időben újat is töltött, ha kellett. Az MSZP frakcióvezetőjét csak az zavarja, hogy a tárgyalások során a nőket általában gyorsíróknak nézik.
A nemi sztereotípiákkal kapcsolatos rossz tapasztalatairól beszélt az MSZP EP-képviselője, Kósáné Kovács Magda is, aki elmondta: még mindig előfordul, hogy a képviselőnőktől megkérdezik, nem hiányzik-e a gyerek vagy az unoka.
A pártok általában nem szívesen vezetnek be politikai kvótát a nők esélyegyenlőségének javítására, attól tartanak ugyanis, hogy beárnyékolja a nők valódi eredményeit. Szakértők szerint viszont egy kisebbségi csoportnak az érdekérvényesítéshez legalább 30%-os arányra van szüksége, ezt Magyarországon a pártlistákra bevezetett 50%-os kvótával lehetne elérni.
