Ünnepel az idén százéves Artisjus
Irodalmi kitüntetettjeivel együtt ünnepli megalakulásának százéves évfordulóját az Artisjus: a nettó hárommillió forinttal járó Irodalmi Nagydíjat Gergely Ágnes költő veheti át munkásságáért, míg az Irodalmi Díj elismertjeként Aczél Géza, Buda Ferenc, Fodor Ákos, Géczi János, Háy János, Kiss Judit Ágnes és Kiss Ottó egy éven át havi 150 ezer forintos ösztöndíjat kap, a díjátadás hétfőn lesz.
A zene után az irodalmat két évvel ezelőtt karolta fel ilyen rangos elismeréssel az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédi Iroda Egyesület. Gyertyánfy Péter főigazgató szerint azért, mert az irodalom helyzete talán még a zenéénél is mostohább, hiszen a szerzők csupán minimális jogdíjat kapnak. Az Irodalmi Nagydíj ma az egyik legnagyobb pénzösszeggel járó irodalmi kitüntetés Magyarországon – ugyanekkora összeget vehet át az az író vagy költő is, aki az Aegon Művészeti Díjat kapja –, tehát az Artisjus-díjaknak jelentős egzisztenciális szerepük is van, hiszen a szerzők ennek köszönhetően egy ideig az alkotómunkára összpontosíthatnak.
Az Artisjus több elismeréssel adózik a kortárs magyar zenei és irodalmi élet jeles képviselőinek. Az évente odaítélendő Artisjus Díj zeneszerzőknek, szövegíróknak nyújtott erkölcsi kitüntetés képzőművészeti alkotással, oklevéllel. Emellett az Artisjus Zenei Alapítvány évente jutalmakat is ad előadóművészeknek. Az idén először a zeneoktatás ösztönzésére hárommillió forintot osztottak szét negyven zenetanárnak.
A főigazgató büszke arra, hogy az Artisjusnak és jogelődeinek az elmúlt száz évben a hullámzó történelmi körülmények ellenére sikerült pénzre váltani azokat a jogokat, amelyeket hazai törvények és nemzetközi egyezmények sora deklarál, de amelyek mit sem érnek, ha nem érvényesíthetők a gyakorlatban.
Kezdetleges alapokról indult a közös jogkezelés. Az 1907 májusában megalakult Írók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete – ennek létrejötténél ott bábáskodott Bartók Béla, Zerkovitz Béla és Huszka Jenő – az 1920-as évek elején egymillió koronával gazdálkodott. Tíz év múlva pedig már székházzal, nyugdíjpénztárral, bérházakkal is dicsekedhetett.
A legutóbbi 15 évben nominálisan harmincegyszeresére nőtt a kezelt jogdíj összege, és reálértékben is ötszörös növekedést könyvelhet el az 1977-ben a Szerzői Jogvédő Hivatalból ismét társadalmi szervezetté visszaalakult jogvédő szervezet. A jogutód Artisjus ma mintegy 12 milliárd forintot kezel, ennek 70 százalékát teszi ki a zeneszerzői, zenemű-kiadói jogdíj.
Gyertyánfy Péter hangsúlyozta: a második világháború előtti időszakban megerősödött szerzői szolidaritást sikerült továbbvinni a későbbi esztendőkre, amikor az állami hivatallá vált szövetkezetre a politika szabott feladatokat. Az anyagi gyarapodáson túl ezeket az erényeket is őrzi a százéves Artisjus. KK
