Gyurcsány: "Először odatesszük a nemzet asztalára, ami a nemzetnek jár" - nincs lázadás
Változások lesznek, az országot megújítjuk, a kormány pedig nem ijed meg egy referendumtól - mondta a Kossuth Rádióban a miniszterelnök, aki szerint ekkora terhet még koalíció nem viselt a rendszerváltás óta, ez pedig rendesen meggyűri a kormányzó pártokat, de nincsenek olyan ellentétek az MSZP-frakcióban, amelyek veszélyeztetnék a kormányzást.
Nem tapasztal lázadást az MSZP-frakcióban a kormányfő. Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádiónak adott interjúban kifejtette: az elmúlt év nagy vitái és az átalakítások után példátlan, hogy a szocialisták egyetlen áramlata sem fordult szembe a kormánnyal, és senki sem lépett ki a frakcióból. A pártelnök a kellő egyeztetés hiányával magyarázta, hogy a koalíciós pártok szétszavaztak a villamosenergia-törvény módosításakor. A kérdést azonban újratárgyalták és kompromisszumra jutottak - tette hozzá. Amennyiben a Fidesz népszavazási kérdéseire a választók többsége igent mond, az 50 milliárd forint kiesést jelent az államkasszából. Ezt a pénzt vagy máshonnan kell beszedni, vagy valahonnan el kell vonni támogatást - mondta a kormányfő.
"Ugyanaz a dolog köti össze a szocialistákat és szabad demokratákat. Az, hogy a rendszerváltás nemcsak egyszerűen a szabadság visszaszerzéséről vagy történelmi értelemben megszerzéséről szól, hiszen mikor korábban voltunk szabadok, hanem ezzel együtt az emberi méltóság és felelősség megszerzéséről is szól. Hogy nem egyszerűen csak úgy van, hogy körül üljük a nemzet közös asztalát, aztán mindenki elpakolja a kis táskájába, meg a zsebébe, ami neki, úgy gondolja, hogy jár. Nem. Először odatesszük a nemzet asztalára, ami a nemzetnek jár, sőt, ezt megelőzőleg felelős vagyok önmagamért. Ez a polgári kultúra, ez a modern Magyarország. Ehhez sok mindent meg kellett változtatni. Mi egy ilyen kicsikét gmk-zós, kicsikét szürke gazdaságban élő, kicsikét privilégiumokat kereső világot örököltünk, építettünk" - nyilatkozta a kormányfő, aki bizonyos reformillúziókról is beszélt.
"Tudják, hogy Németországban mit hívnak nyugdíjreformnak? Azt, hogy fölemelték két évvel a nyugdíjkorhatárt. Az a nyugdíjreform. Mit hívnak egészségügyi reformnak? Hogy a 191-néhány - ott ennyi egészségbiztosítási pénztár működik - a számát csökkentették" - fejtegette Gyurcsány Ferenc.
