Kiigazítják a bértáblát - a teljesítmény lesz a döntő
Gyakorlatilag tavaly nyár óta folyamatosan olyan hírek keringenek a közszolgálatban dolgozók körében, amelyek szerint a kormány a bértáblák megszűntetésére készül. Kiderült, hogy a folyosói pletykáknak volt némi alapjuk, ugyanis Draskovics Tibor a Népszabadságnak nyilatkozva kifejtette: a táblarendszer megszüntetéséről nincs szó, de a bértábla kiigazítása szóba került. A közigazgatási reform végrehajtását felügyelő tárca nélküli miniszter szerint ugyanis a jelenlegi rendszer nem ad megfelelő rugalmasságot a munkáltatónak arra, hogy az iskolai végzettséget és a szolgálati időt nem kizárólagos szempontnak tekintve állapíthassa meg a dolgozó fizetését.
A kormány ugyanis igazságtalannak tartja, hogy a közigazgatás legtetején lévő mintegy ezer vezető esetében a mai szisztéma nem képes tükrözni azokat a különbségeket, amelyek a terhelésben és a felelősségben mutatkoznak. Ugyanis korántsem mindegy, hogy valaki az Egészségügyi Minisztériumban vagy a Külügyminisztériumban dolgozik főelőadóként. Draskovics szerint ezért a rendszerben el kell tolódni a munkakör-értékelés felé, amely visszatükrözi, ha a munkavállaló színvonalasan végzi a munkáját. Ez magyarul annyit jelentene, hogy egy 25 éves, ambiciózus pályakezdő fizetése a jelenleginél jobban megközelíthetné 55 éves, már kissé lustácska kollégájáét. Tehát az anyagi elismerés függetlenedne attól, hogy ki mennyi ideje van szolgálatban.
„Július elsejétől már a központi közigazgatás teljes állományára vonatkozik az új, egységes teljesítményértékelő rendszer. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a jutalmakat és nem a béreket érinti” – mondta lapunknak Gálvölgyi Dorka. A Kormányzati Személyügyért Felelős Államtitkárság kommunikációs vezetője hozzátette: várakozásaik szerint a munkavállalók 60 százaléka esik majd a jó, vagyis az elvárt kategóriába, amelyért cserébe fizetésük 3-14 százaléka lehet a jutalom. Akik azonban magas színvonalon teljesítenek – ők 30 százaléknyian lehetnek –, azok akár 31 százaléknyi pluszpénzt is elkönyvelhetnek. A legjobbak jutalma pedig meghaladhatja a fizetésük összegének felét.
„Továbbra sem értjük, hogy ki és milyen módszerek segítségével tudja objektíven összehasonlítani a különböző intézményekben, de hasonló beosztásban dolgozók teljesítményét. Nem tudunk elfogadni semmilyen olyan új rendszert, amelyben ilyen mértékben megjelenne a szubjektivitás” – mondta lapunknak Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény szerint eddig is lehetett 20 százalékos levonással büntetni a hanyag munkát, és 30 százalékos prémiummal jutalmazni a kiemelkedőt.
Közben Draskovics Tibor igyekezett eloszlatni azt a félreértést is, hogy ősszel újabb jelentős létszámleépítés kezdődhet a közintézményekben. Hangsúlyozta, hogy nem változtattak a tavaly elfogadott létszámcsökkentési menetrenden, vagyis idén már nem a minisztériumokra, hanem a tárcák alá rendelt intézményekre fókuszálnak. Az elbocsátási hullámok ütemezéséről a miniszterek döntenek, de apellátának nincs helye, ugyanis az idei költségvetést már a menesztések figyelembevételével készítették el.
Elbocsátásokkal kezdődhet az új tanév
A közelmúltban 20-ról 22-re emelték a kötelező óraszámot. Akinek nincs ki a kötelező óraszáma, az nem egészítheti ki korrepetálással vagy tehetséggondozással. Vagyis az óraszámemelés miatt jelentős számú pedagógust bocsáthatnak el szeptemberben. „Hiba volt növelni a kötelező óraszámot, mert ezzel gyakorlatilag 15-20 ezer tanár veszítheti el az állását a következő két évben. Reméljük, hogy az ezt megakadályozandó népi kezdeményezésünket még időben napirendre tűzi az országgyűlés” – mondta lapunknak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.-->


